+14° - +33°
Nincs front

Meg lehet győzni az oltást ellenzőket? Ha igen, hogyan?

HáziPatika

Miközben világszerte egyre több koronavírus elleni vakcinát engedélyeznek, az oltások iránti bizalmat sok embernél aláássa valami. Pedig nem kellene, hogy így legyen, mert a vakcináció életeket menthet.

A COVID-19-járvány rohamos terjedése, a növekvő betegszám és a meredeken felfelé ívelő halálozási mutató ellenére sokan nem tervezik beadatni maguknak a koronavírus elleni vakcinák valamelyikét. Hogy ez miért alakult így, és hogyan lehetne tenni ellene, azt járja körül a The Atlantic témával foglalkozó írása.

koronavírus-járvány
A koronavírus-járvány visszaszorításához nélkülözhetetlen a vakcináció. Fotó: Getty Images

Miért kellene mindenkinek bíznia az oltásokban? 

Abból a 75 ezer önkéntesből, akik a Pfizer-BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca, a Johnson&Johnson és a Novavax széleskörű, amerikai klinikai vizsgálataiban részt vettek és megkapták az első dózist valamelyik oltóanyagból, 4 hét elteltével senki nem szorult kórházi kezelésre, senki nem halt meg koronavírusban. Vagyis ezen eredmények alapján az említett, különféle technológiával készülő vakcinák valóban alkalmasak arra, hogy megelőzzék a SARS-CoV-2 vírus okozta súlyos megbetegedést. Ez pedig kutatók szerint már önmagában elegendő indok lehet arra, hogy az emberek beoltassák magukat. De a kérdés nem ennyire egyszerű, a legtöbb ember ugyanis egyéb szempontokat is mérlegel a vakcináció előtt.

Amerikában a felnőttek harmada nyilatkozott úgy februárban, hogy nem oltatja be magát, vagy még nem tudja, mikor kéri az első részoltást. Hasonló a helyzet Magyarországon is: sok a bizonytalankodó, az oltást ellenző, és oltástagadók is akadnak szép számmal. Hiába érvelnek a tudósok világszerte a romló egészségügyi mutatókkal, az agresszív vírusmutációkkal, melyeknek köszönhetően egyes helyeken minden korábbinál gyorsabban terjed a járvány, és egyre többen kerülnek súlyos állapotba, sok helyen mégsem nő jelentősen az oltási hajlandóság.

Akad olyan ország, például Tanzánia és Madagaszkár, amely mereven elzárkózik a tömeges vakcinációtól, akkor is, ha ezzel veszélyezteti a koronavírus-járvány globális lecsengését. Ahmed Kalebi patológus szakértő a conversation.com-nak kifejtette: ezzel az a legnagyobb probléma, hogyha a lakosság jelentős része nem kapja meg az oltást, óriási annak kockázata, hogy a COVID-19 hosszú ideig és tartósan jelen lesz a közösségben, folyamatosan fertőzve és megbetegítve az embereket. Részletek!

A jelenség hátterében jóval komolyabb ok-okozati összefüggés rejlik, mint a kategorikus oltástagadás mögött - erre hívják fel a figyelmet amerikai orvosok és kutatók. Szerintük "az oltási tétovázás" az egyéni motivációk, a bizonytalanság, a bizalmatlanság, az észszerű félelmek és a kevésbé észszerű összeesküvés-elméletek konstellációjából fakad. Amit érvekkel, tudományos magyarázatokkal, hiteles kutatási eredményekkel nem feltétlenül lehet szétoszlatni. 

Kolina Koltai, a Washingtoni Egyetem kutatója 2015 óta tanulmányozza az online térben áramló dezinformációt, különös tekintettel a facebookos oltásellenes csoportokban tapasztalható megnyilvánulásokra. Mint mondja, a koronavírus elleni oltással kapcsolatos online tagadás és összeesküvés-elméletek összetettebbek, sokrétűbbek, mint a korábbi oltásellenes szkepticizmus. "Ez a kiterjedt közegészségügyi válság kedvezett - és sok időt adott - az összeesküvés-elméleteket gyártóknak" - véli. A legvadabb teóriákat leszámítva - például, hogy Bill Gates az oltással mikrocsipet juttat az emberekbe, vagy hogy a világ vezető hatalmai így akarják igába hajtani az embereket - az online szkepticizmus jóval prózaibb okokon alapul. Például azon, hogy az emberek félnek a bizonytalanságtól.

Amikor van alapja az aggodalmaknak

Sokan attól tartanak, hogy az oltóanyagok fejlesztése és a klinikai vizsgálatok összecsapottak, a vakcinák minősége, hatékonysága és a velük megszerezhető védettség ideje megkérdőjelezhető. Tartanak a hosszú távú, egyelőre nem ismert mellékhatásoktól is. Ezek a félelmek reálisak, hiszen a járvány egy éve robbant be, ami vakcinagyártási és tesztelési szempontból valóban nem sok idő. Az oltóanyagokkal kapcsolatos releváns tapasztalatok megszerzéséhez és a hosszú távú hatások megállapításához még évekre lesz szükség.

A reális aggodalmakon kívül viszont vannak a sokkal veszélyesebb, irracionális meggyőződések és elképzelések, amelyek konzekvens vakcinatagadáshoz és hamis információk terjesztéséhez vezethetnek. Ilyen például, amikor valaki falja a rémtörténeteket, a nem megbízható forrásból származó információkat, esetleg eredeti kontextusukból kiragadott adatokat, és ezeket saját meggyőződése igazolására bizonyítékként használja fel, majd terjeszti. 

A fals információk félelmet generálnak

Az utóbbi hetekben a közösségi médiás felületek ugyan sorra szorítják vissza az oltásokkal kapcsolatos hamis információkat, ennek ellenére a jelenség virágzik: számos társadalmi és politikai sajátosság táplálja. A médiumok egy része például hajlamos csak a rossz hírekre összpontosítani, olyan történeket preferálva, amelyek elrettentik az embereket. Noha Koltai szerint ezek az üzenetek nem feltétlenül tévesek, vagyis nem minősülnek félretájékoztatásnak, de hatásukra bárki elhiheti, hogy az oltások nem jók, nem hasznosak. "Nemcsak hamis információk erősíthetik az oltás iránti bizalmatlanságot, hanem a valódi információk is, amelyeket kiragadnak eredeti kontextusukból" - teszi hozzá Kolina Koltai. 


Aaron Richterman fertőzőbetegség-specialista Pennsylvaniában dolgozik, ahol klinikáján alacsony jövedelmű, HIV-fertőzött betegeket kezelve nap mint nap szembesül a vakcina-szkepticizmus különféle formáival. "Sok betegem attól tart, hogy az oltóanyag megbetegíti őket. Mert olyan emberekről hallanak történeteket, akik megkapták az oltást, és utána nem érezték jól magukat. Mások szerint a vakcinák természetellenesek, nem akarnak "vegyszereket" juttatni a testükbe" - számol be tapasztalatairól a The Atlantic-nak. Hozzáteszi: ezeket a véleményeket, félelmeket mind el lehet fogadni.  A vakcinák iránti hezitálás jelensége olyan régi, mint maguk az oltások. A himlő elleni vakcina fogadtatása például azonnal szkeptikus hozzáállást váltott ki az Egyesült Királyságban, amikor Edward Jenner megpróbálta bemutatni kezdeti kísérleteinek eredményeit az 1700-as évek végén. 

"Orvosként hibának tartom, ha megmondom az embereknek, mit gondoljanak" - magyarázza Richterman. Véleménye szerint mindenkit segíteni kell abban, hogy felismerje saját céljait, és azt, hogy az oltás megszerzése hogyan támogathatja ezek elérésében. Vagyis ahelyett, hogy elmondaná az embereknek: változtatniuk kellene, kérdéseket tesz fel nekik, hogy feltárhassák saját motivációjukat, és ezzel a cél felé terelhesse őket. Például, hogy maguktól jöjjenek rá: egészségesek akarnak lenni. Ezt segíti elő az oltás. "Néha megfordítom a kérdést és felvetem: mi győzné meg őket az oltás szükségességéről? Ezzel felszólítom őket, hogy ismerjék fel a pozitív dolgokat. Van aki erre azt mondja: segíteni akar a barátjának, aki nincs jól, vagy meg akarja védeni a családját. Erre már lehet építeni" - ismerteti stratégiáját. Mint mondja, ezek a módszerek lassúak, időbe telhet, mire az emberek meggondolják magukat, ha egyáltalán így tesznek. De véleménye szerint ez a megközelítés jobban működhet, mint bármely más, az oltások mérlegelésére rábeszélő módszer. A Pennsylvaniai Egyetem 2021-es tanulmányából az derül ki, hogy azok a fekete-amerikaiak, akik vonakodtak a vakcina beadásától, "hajlandóak voltak megfontolni" azt, miután egy megbízható egészségügyi szakember eloszlatta aggályaikat. 

Mi a helyzet itthon? 

Magyarországon továbbra is sokan nem kérik a koronavírus elleni oltást, vagy csak bizonyos vakcinákat lennének hajlandóak beadatni maguknak. Ez a már említett tényezőkön kívül - hogy még nem ismerjük az oltóanyagok hosszú távú hatásait, hatékonyságukat a gyakorlatban - további bizonytalanságot keltő körülményeken is alapul. Ilyen a kormány különutas vakcinabeszerzése: hogy olyan oltóanyagokat engedélyez az OGYÉI - mint például az orosz Szputnyik V-t, vagy a kínai Sinopharm-vakcinát -, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Európai Bizottság nem hagyott jóvá. Ezeket itthon már el is kezdték használni, anélkül, hogy a kínai oltóanyaggal kapcsolatban például rendelkezésre állnának a hivatalos, fázis hármas klinikai vizsgálati eredmények. Erre a hazai oltási rend, illetve annak felborulása, még inkább hiánya és a jelenlegi oltási káosz is rátesz egy lapáttal: a szervezetlenség még azokat is megingathatja, akik eldöntötték, hogy igénylik valamelyik koronavírus elleni oltást. 

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
Miért hajlamosak hízásra a nők 40 felett?Változókor

Miért hajlamosak hízásra a nők 40 felett? A gyakran emlegetett változókor sok nőt aggodalommal tölt el. Az ekkor zajló hormonális átállás okozta testi és lelki tünetek - köztük a mérsékelt súlygyarapodás - azonban természetesnek számítanak, ám kis odafigyeléssel enyhíthetők, sőt elkerülhetők.

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+26, +33 °C
Minimum:
+14, +20 °C

Hazánkban szerdán délelőtt a napsütést fátyol- és gomolyfelhők zavarják, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag