+15° - +34°
Nincs front

Ezért óriási felfedezés az mRNS-oltás

A koronavírus-járvány váratlanul a vakcinakutatás felé fordította a világ figyelmét. Az oltások a gyógyszeripar mostohagyermekei voltak annak ellenére, hogy talán egyetlen másfajta készítmény sem mentett meg annyi életet. A SARS-CoV-2 azonban újraírta a piaci feltételeket, és a vakcinák - különösen az mRNS alapúak -a modern orvoslás új sztárjai lehetnek.

Az mRNS-ek története szinte pontosan 60 évre nyúlik vissza. Két kutatócsoport ugyanis 1961 februárjában egymástól függetlenül, de egyszerre tette meg ugyanazt a felfedezést. Sydney Brenner Cambridge-ben és Jim Watson Bostonban a Harvardon rájött, hogy a gének rövid életű RNS-másolatokat küldenek magukról a riboszómának nevezett sejtszervekbe, ahol fehérjévé alakulnak. E rövid életű példányokat hírvivő, vagyis messenger RNS-eknek - röviden mRNS-eknek - nevezték el. Ezeknek a forradalma áll küszöbön 2021-ben az orvostudományban.

mRNS vakcina
Az mRNS-vakcinák új irányt adhatnak az orvoslás több területének, így a rákgyógyításnak is - Fotó: Getty Images

Hogy miben áll a forradalom? Erről Matt Ridley ismert brit tudományos közíró, a Lordok Háza tagja a Spectator magazinban írt cikket. Szerinte a szintetikus hírvivők, amelyek sejtjeinket úgy programozzák át, hogy szinte minden betolakodóra, beleértve a rákot is, immunreakciót képesek kialakítani gyorsan és olcsón előállíthatók. Azaz mRNS-oltások segítségével súlyos betegségek rémétől szabadulhatunk meg olcsón és biztonságosan. Ebben pedig - hívja fel a figyelmet Ridley - igen fontos szerepe van egy magyar biológusnak.

Évtizedeken át ragaszkodott az ötletéhez

Karikó Katalin évtizedeken át ragaszkodott az ilyen típusú gyógyszerek ötletéhez a Pennsylvaniai Egyetemen, mielőtt csatlakozott volna a BioNTechhez. Munkatársával, Drew Weissmannak 15 évvel ezelőtt rájött, hogyan lehet üzenetet bejuttatni a sejtbe, és ott azt kiolvastatni. Éveken keresztül próbálták ezt a feladatot természetes RNS-sel kivitelezni, de megállapították, hogy ez nem működik, mert a szervezet idegenként ismerte fel a fehérjét, és megsemmisítette.

Végül az üzenet négy betűjének egyikét finoman módosították az uridint kicserélték pszeudouridinre, amely a szervezet egyes RNS-eiben egyébként is megtalálható vegyület). Ezzel egy olyan verziót tudtak előállítani, amely elkerülte a sejt "titkosügynökeinek" figyelmét. Az öt évvel ezelőtti további finomítások révén elkészült egy recept, amely megbízhatóan működött, amikor egy apró zsírbuborék (lipid csepp) belsejébe zárva bejuttatták az mRNS-t a sejtekbe. A koronavírusjárvány lett az első alkalom, hogy élesben kipróbálhatták a technikát, és bevált. Nem csak a Pfizer/BioNTech vakcina, hanem a Moderna biotechnológiai cég szintén széleskörű felhasználásra kész oltása is ezt a módszert használja.

Az üzenet arra utasítja a sejtet, hogy hozza létre a vírus egyik fehérjéjét, amely riasztja a szervezet immunrendszerét. Azután, hogy feltalálták, minden úgy megy tovább, mint egy általános célú oltásnál. Egyszerűen átírják az üzenetet ugyanazon nyitó és záró szekvenciák között, ugyanabba a lipidcseppbe helyezik, és útnak indítják. A biomérnököknek az ilyen üzenetek megírása ma már nem komoly kihívás, így a folyamat gyorsabb, olcsóbb, biztonságosabb és egyszerűbb, mint a vakcinák előállításának régi módszerei.


A hagyományos oltóanyagok továbbra is létfontosságúak a járvány legyőzéséhez. A messenger módszernek ugyanis megvannak a hátrányai, különösen az, hogy rendkívül alacsony hőmérsékleten kell őket tárolni és szállítani, hogy a hatásosságukat megőrizzék, a kulcsfehérjék ne bomoljanak le. Hosszú távon az mRNS-vakcinák valószínűleg az oltások jövőjét képviselik. Ennek egyik oka, hogy talán nem lesz szükség lesz minden alkalommal ugyanazokra a fáradságos és drága háromfázisú klinikai vizsgálatokra. Ha egy halálos és magas mortalitási rátájú járvánnyal szembesülünk, akkor nem lehet időt vesztegetni. Mivel annak a valószínűsége, hogy egy új messenger vakcina nem biztonságos, jelentéktelen, a gyártásra hetek vagy talán napok alatt fel lehet készülni. Ha a COVID-19 járvány kezdetén egy ilyen technológia a kezünkben lett volna, a pandémia talán létre sem jön.

Az áttörés előzményei

Mint minden áttörés, az mRNS-vakcina mögött álló tudomány számos korábbi áttörésre épít. Ezekről Anthony Komaroff professzor, a Harvard Health Letter főszerkesztője a következő nem teljeskörű felsorolást adta:

- Megérteni a DNS és az mRNS szerkezetét, valamint annak működését, hogy miként termelnek fehérjét;

- Technológia feltalálása a vírus genetikai szekvenciájának meghatározására;

- Egy olyan technológia kidolgozása, amely képes egy bizonyosfehérjeelőállítására alkalmas mRNS létrehozására;

- Az összes olyan gát leküzdése, amelyek megakadályozhatják, hogy az emberek karizmába injektált mRNS utat találjon a szervezet mélyén azimmunrendszersejtjeihez, és ezeket a sejteket felhasználja a kritikus fehérje előállításához;

- Információtechnológia az ismeretek világszerte megtörténő fénysebességű átadására.

Hozzátette, az mRNS vakcinákat már tesztelik más fertőző ágensek, például az Ebola, a Zika vírus és az influenza ellen. A rákos sejtek olyan fehérjéket állítanak elő, amelyek az mRNS vakcinákkal is megcélozhatók: a melanomával kapcsolatban nemrégiben már előrelépést jelentettek. A múltbeli felfedezések mindegyike a tudósoknak attól a hajlandóságától függött, hogy kitartanak-e régóta fennálló álmaik megvalósításában - gyakran a hatalmas szkepticizmus és még a gúnyolódás ellenére is -, valamint a társadalom hajlandóságától a kutatásba való befektetéshez. 

 Szakértői becslések szerint ahhoz pedig elég néhány milliárd dollár, hogy felállítsanak egy globális mRNS-vakcina könyvtárat, amelyben minden potenciálisan pandémiás koronavírusról és influenzavírusról megvannak az oltások előállításához szükséges adatok. A fellelt vírusokra gyorsan kidolgozhatók a receptek, ezek állatokon tesztelhetők, és az információk felhasználásra készen eltárolhatók. Jól mutatja ezt a sebességet, hogy a Moderna vakcináját először január közepén szintetizálták, még mielőtt tudtuk volna, hogy a koronavírus kikerült Kínából.

A régi álom beteljesülése új nehzságeket hozhat

Az orvosok régi álma volt egy gyors és alkalmazkodó oltóanyag-platform, amely kipóbálható különféle vírusok, például a hepatitis, a zika és a különféle megfázásért felelős kórokozó ellen. Ezzel eljuthatnánk akár oda is, hogy kidolgozhatjuk az adott daganatokra jellemző fehérjék receptjét, így az az immunrendszer megtanulhatja hogyan indítson pusztító támadást egy rákfajta ellen. De az olyan vírusokkal összefüggésbe hozott betegségek is az oltások célkeresztjébe kerülhetnének, mint az Alzheimer-kór.

Ridley szerint lesznek kudarcok, mellékhatások és nem szándékos következmények, ahogy ez az innovációk esetében mindig előfordul. Lesznek olyanok is, akik az emberek félelmét gátlástalanul kihasználva dezinformációkat terjesztenek. Néhányan pedig már most attól tartanak, hogy ezek az oltások meddőséget okozhatnak. Ez nonszensz, aminek szerencsére csak kevesen dőlnek be. A terhesség a syncytin nevű géntől függ, amely a sejtek egyesülését okozza a placentában. Úgy tűnik, hogy a syncytin különös módon egy vírustól származik, amelyet őseink évmilliókkal ezelőtt fogtak el. A tüskefehérje, amely a Pfizer-vakcina célpontja, szintén hasonló módon egyesülésre készteti a sejteket. A syncytinnel pedig megosztja a gén néhány rövid betűsorát. De a szervezetünkben megtalálható rengeteg más ártalmatlan fehérjével is így tesz, ezért az aggodalom alaptalan.

Az RNS vakcinák ereje abban rejlik az egyik magyarázat szerint, hogy ha egy sejt dekódolja a tüskegént, hogy fehérjét állítson elő - ahelyett, hogy a teljesen kialakult tüskefehérjét használná - jobban utánozza azt a helyzetet, ami a koronavírus szaporodásakor történik egy természetesfertőzéssorán. A Pfizer két vakcinajelöltet is kifejlesztett. Az egyik csak a tüske hegyének előállítására vonatkozó utasításokat tartalmazza, míg a másik a teljes tüskefehérjére vonatkozó utasítást. Utóbbi lett 95 százalékos hatékonyságú, ami arra utal, hogy a teljes hosszúságú fehérjére az immunrendszer erőteljesebben reagál. Részletek!

Az egyik probléma, amely valószínűleg bekövetkezhet, hogy az RNS-vakcinák miatt az allergia, azasztmaés autoimmun problémák növekedni fognak. Ezt az immunrendszerünket elnyomó paraziták elvesztése okozza. Minél több fertőzéstől szabadulunk meg, annál valószínűbb, hogy intoleráns reakciókat mutatunk majd a virágporra és a gluténre. De a messenger vakcinák megoldást jelenthetnek ezek kezelésére is, és megtaníthatják az immunrendszert a megfelelő viselkedésre.

Matt Ridley azzal zárja fejtegetését, hogy 2020 akár úgy is bekerülhetne a történelembe, mint az az év, amikor a szintetikus biológia halálos csapást mért a jövőbeli vírusokra és általában a betegségekre, nem pedig az az év, amikor egy vírus tönkretette egészségünket, jólétünket és megélhetésünket. Reméljük, hogy 2021 biztosan az az év lesz, amikor az emberiség totális ellentámadásba lendül a kórokozókkal, első helyen a SRS-CoV-2 vírus ellen.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+29, +34 °C
Minimum:
+15, +20 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt alig lesz felhő az égen, csapadékra nem kell számítani.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag