Kis kedvencek

Koronavírus: be kell oltani a háziállatokat is?

Habár elkészültek az első, célzottan állatok immunizálására kifejlesztett koronavírus-vakcinák is, a Magyar Zoonózis Társaság elnöke szerint ezeknek nem lesz jelentős szerepe a járvány elleni küzdelemben.

Március végén jelentették be, hogy Oroszország beregisztrálta a világon az első, kimondottan állatoknak szánt SARS-CoV-2 koronavírus-vakcinát. A Carnivac-Cov nevű oltóanyagból eddig 17 ezer adagot gyártottak le, amelyet elsősorban az országon belül osztják ki több régióban. Az orosz szövetségi állatorvosi és növény-egészségügyi felügyelet szerint, amint a gyártókapacitást növelni tudják, nagy tételben exportálhatják is az oltóanyagot. Közleményük szerint már most több európai ország (például Németország, Ausztria, Lengyelország, Görögország) érdeklődött az oltás iránt, de valóban szükséges az állatok vakcinázása is ahhoz, hogy visszaszorítsuk a járványt? Prof. Dr. Fodor Lászlót, a Magyar Zoonózis Társaság elnökét kérdeztük a témában.

Koronavírus: az állatok is szoronganak

Mutatjuk, hogyan csökkenthetjük kedvencünk szorongását az állatorvosi vizit előtt. Kattintson a részletekért!

Az új koronavírus nem is igazi zoonózis

A szakember szerint a koronavírus - habár valószínűleg egy denevér szervezetéből került át az emberbe - nem is egy klasszikus értelemben vett zoonózis, vagyis állatról emberre terjedő betegség. Az ugyanis a definíciója szerint olyan kórokozók csoportja, amelyek folyamatosan fertőznek állatokat és embereket, mindkettőben betegséget előidézve. Ilyen például a gümőkór is, ami a gondozóról a tehénre, a tehénről pedig tovább a gazdára terjedhet át viszonylag rövid időn belül. A SARS-CoV-2 vírusnál azonban ilyent nem figyeltek meg a kutatók, a SARS-CoV-2 zoonotikus eredetűnek tekinthető.

"Ugyan több, ember közelében élő állatban is kimutatták már a vírust - kutyában, macskában, nyércben - a feljegyzett esetek mindegyikében a tulajdonos volt a beteg és róla került át a kórokozó az állatra. Az állat viszont a kórokozót nem adta tovább, és komoly megbetegedés sem alakult ki a szervezetében miatta" - mondta el a HáziPatika.com megkeresésére a társaság elnöke. Hozzátette: macskáknál feljegyezték ugyan a vírus terjedését, de csupán laboratóriumi körülmények között, és úgy, hogy az állatokat kimondottan nagy mennyiségű vírussal fertőzték. A macskában megtelepedett ugyan a kórokozó, de tüneteket nem váltott ki. Az eddigi kutatási eredmények szerint a háziállatoknak komoly szerepük nincs a járvány terjesztésében, így az oltásuk sem lenne indokolt, illetve tartanunk sem kell tőle, hogy a háziállatunk megfertőzhet minket.

A háziállatok nem játszanak jelentős szerepet a vírus terjedésében. Fotó: Getty Images
A háziállatok nem játszanak jelentős szerepet a vírus terjedésében. Fotó: Getty Images

Eddig egyedül a nyércekről derült ki, hogy érzékenyebbek a koronavírusra és könnyebben tovább is adhatják azt, mint más állatfaj. Ez volt az oka, hogy Dániában a bundájukért tenyésztett állatok millióit elpusztították, mert attól féltek, hogy a szervezetükben olyan vírusmutációk alakulhatnak ki, amelyek az emberre visszajutva emberekben is súlyos megbetegedést okozhatnak. Dr. Fodor László szerint elképzelhető, hogy a kórokozó más állatban is ki lehetne mutatni, eddig azonban még más gazdasági haszonállat szervezetében nem mutatták ki ezt a kórokozót. Tehát vagy el sem kaphatják azt, vagy pedig ha be is jut a szervezetükbe, betegséget nem válthat ki, hiszen a tüneteket produkáló állatokat megvizsgálták volna és könnyebben fény derülhetne a koronavírus-fertőzésre.

Hogy egy vírus képes-e megbetegíteni egy adott állatot, az elsősorban azon múlik, hogy sikerül-e a kórokozónak valamilyen receptor segítségével utat találnia a sejtbe. A száj- és körömfájás vírusa például a szarvasmarhát képes megbetegíteni, a lovat azonban már nem, és ugyan az emberben is képes megtelepedni, betegséget benne csak nagyon ritkán okoz. "Minden állatfajnak megvannak a maga specifikus vírusai, amelyekre érzékenyek. Az elméleti lehetősége megvan annak is, hogy egy vírus fajt vált: klasszikus példa erre a szarvasmarhák körében korábban terjedő keleti marhavész, amit az RPV vírus okozott. Ez a kórokozó az emberre néhány ezer éve átkerülve a kanyaróként ismert betegséggé vált, a kutyában szaporodva pedig a szopornyica nevű betegséget váltotta ki. Az efféle, fajok közötti átváltás azonban eléggé ritka"- magyarázta Dr. Fodor László.


Miután a koronavírust állatkerti gorillákban és egy tigrisben is kimutatták, néhányan felvetették, hogy a járvány ellen fontos lenne védeni ezeket az amúgy is kihalás szélére sodródott állatfajokat. A szakember azonban hangsúlyozta: a vakcinák célja az embereknél is elsősorban az, hogy afertőzésokozta klinikai tüneteket megelőzzék, az oltásoktól nem lehet azt elvárni, hogy a vírus megtelepedését is megakadályozza. Mivel az egzotikus állatokban sem okozott a vírus komolyabb megbetegedést, így egyelőre ezek vakcinázása sem tűnik szükségesnek.

Koronavírus: ide bármilyen oltással utazhatunk - olvassa el a részleteket korábbi cikkünkben!

További cikkek
Kapcsolódó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
Miért hajlamosak hízásra a nők 40 felett?Változókor

Miért hajlamosak hízásra a nők 40 felett? A gyakran emlegetett változókor sok nőt aggodalommal tölt el. Az ekkor zajló hormonális átállás okozta testi és lelki tünetek - köztük a mérsékelt súlygyarapodás - azonban természetesnek számítanak, ám kis odafigyeléssel enyhíthetők, sőt elkerülhetők.

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+23, +32 °C
Minimum:
+13, +18 °C

Hazánkban hétfon délelőtt csökken a felhőzet, napos idő lesz.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag