+7° - +22°
Kettős front

PAH: ezek a leggyakoribb tévhitek

HáziPatika

A WHO 2012-ben nyilvánította május 5-ét a pulmonális hipertónia világnapjává. Azóta minden évben e napon a figyelem erre a ritka betegségre irányul. Csak Magyarországon több száz beteg él ezzel a gyógyíthatatlan betegséggel. A pulmonális hipertónia és ennek egyik fontos csoportja a pulmonális artériás hipertónia (PAH) ritka, krónikus betegség, ami a tüdőerekben fellépő emelkedett vérnyomás következtében alakul ki. Összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket.

A PAH betegeknél a betegség során a tüdőverőerek falai megvastagszanak, merevvé válnak, így nő az erek ellenállása. Ugyan a kisvérkörben fellépőmagas vérnyomáselsősorban a tüdőereket érinti, de kihat az egész keringési rendszerre. A szív ugyanis a megváltozott körülmények miatt megfeszített munkára kényszerül: nehezebben pumpálja a vért a tüdőkbe, ami idővel a szív gyengüléséhez, szívelégtelenségek kialakulásához - ennek következtében pedig korai halálozáshoz - vezethet.

A pulmonális artériás hipertónia annyira súlyos betegség, hogy az Európai Kardiológiai Társaság és Európai Tüdőgyógyász Társaság által jóváhagyott 2015-ös pulmonális hipertónia irányelvek kockázati besorolása alapján a magas kockázatú betegekből 10-ből 1 egy éven belül meghalhat. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a PAH-ra gyanút adó tünetek észlelése után mielőbb sor kerüljön a diagnózisra, ezt követően pedig - a gyors állapotromlást megelőzendő - a betegek késlekedés nélkül elkezdjék a célzott terápiát, mert ezzel mind a beteg állapota jelentősen javítható, illetve a kockázati besorolás is csökkenthető. Mivel sokan nem hallottak még erről a betegségről, másoknak pedig információ hiányában téves elképzeléseik lehetnek a PAH-ról, összeszedtük a betegséggel kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.

1. tévhit: a PAH örökletes betegség, ezért ritka

Magyarországon a Nemzeti Biztosítási Alapkezelő adatai szerint egymillió emberből körülbelül 70-120 él ezzel a betegséggel. Vagyis előfordulása viszonylag ritka, de nem azért, mert örökletes betegségről van szó. A diagnosztizált és nyilvántartásba vett betegek egy részénél valóban genetikai hajlam játszik szerepet a kialakulásában, ám okozhatja bizonyos gyógyszerek szedése is. Az esetek fele idiopátiás, vagyis kiváltó oka ismeretlen. Egyéb betegségekkel is együtt járhat: például veleszületett szívrendellenességekkel, kötőszöveti betegségekkel, szisztémás szklerózissal - utóbbi a bőr megvastagodásával is járó súlyos autoimmun betegség.

2. tévhit: mindkét nemet egyformán érinti

Számos tanulmány igazolja, hogy a PAH nőknél gyakoribb, mint férfiaknál. A British Journal of Pharmacology szaklapban 2014-ben megjelent tanulmány szerint a betegek aránya nemtől függően 4:1 arányban alakul. Az endogén - természetes úton képződő - nemi hormonok, különösen az 17β-ösztradiol (női nemi hormon, ami a férfiak szervezetében is termelődik) és metabolitjai játszanak feltehetően szerepet a betegség kialakulásában, de ezek kórtanra gyakorolt hatása ellentmondásos - írják a szerzők. 

3. tévhit: a PAH villámgyors állapotromlással jár, ami szinte azonnal halálhoz vezet

Időben felismerve, modern terápiás lehetőségekkel lassítható a betegséggel járó állapotromlás, sőt az érintettek egy részénél jelentős, az életminőségben is megnyilvánuló javulás érhető el. Az utóbbi évtizedekben az egyre korszerűbb kezeléseknek - ezek között pl. a kombinációs terápiáknak - köszönhetően nagymértékben javult a betegek túlélési esélye.

A PAH okozta panaszok fokozatosan erősödnek fel. Fotó: Getty Images
A PAH okozta panaszok fokozatosan erősödnek fel. Fotó: Getty Images

4. tévhit: a pulmonális artériás hipertóniát könnyű felismerni, mert elejétől fogva jól látható/érzékelhető tünetekkel jár

A PAH nem olyan, mint egy lábtörés, ami egyik pillanatról a másikra következik be, és azonnal heves fájdalommal jár. Lassan alakul ki, mint a legtöbb és leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség, a kellemetlen tünetek viszont hirtelen jelentkezhetnek. Ráadásul a magasvérnyomás-betegséggel szemben a pulmonális magas vérnyomás hagyományos vérnyomásmérővel nem mérhető. A betegség korai szakaszában észlelhető enyhe szimptómákat - a fáradtságot, a levertséget, a légszomjat - gyakran más betegségnek, vagy betegség utáni állapotnak tulajdonítják az érintettek. Az ezek mellett megjelenő árulkodó tünetek, mint a teherbírás drasztikus csökkenése, a szédülés, vagy a mellkasi fájdalom, esetleg végtagi ödéma szintén utalhatnak egyéb betegségekre is, például krónikus obstruktív tüdőbetegségre (COPD). Ráadásul, mire a betegek eljutnak a pontos diagnózisig - a háziorvosi vizsgálattól a pulmonológiai és kardiológiai szakorvosi konzultáción át a tévedhetetlen bizonyítékot szolgáltató szívkatéterezésig - sok idő telhet el, megnehezítve a kezelést, rontva a beteg életkilátásait. 

5. tévhit: A COVID-19-cel küzdő PAH-os betegek otthon is "simán" átvészelhetik a betegséget

Fontos, hogy a koronavírus-fertőzés kimutatása után e betegséggel élők minél előbb szakszerű orvosi ellátást kérjenek és kapjanak. A statisztikák szerint bár a betegek körében nem gyakoribb afertőzéselőfordulása, mint a teljes populációban, de a COVID-19 súlyosbíthatja az érintettek állapotát, megnehezítheti a betegség lefolyását és növeli a halálozási rátát. Mivel az érintetteknek létfontosságú szerveik - a szív és a tüdő - állapota és működése gyengül, sérül - a koronavírus pedig egészséges embereknél is előszeretettel támadja ezeket -, a pulmonális artériás hipertóniával élőknél még nagyobb szerepe van a fertőzés korai kimutatásának.


Egy januárban publikált tanulmány részletesen leírja, hogyan befolyásolhatja a PAH-ban szenvedők állapotának alakulását a COVID-19. Egy pulmonális artériás hipertónia kezelésére szakosodott New York-i központban tizenegy SARS-CoV-2 fertőzéssel küzdő - a terápiás kezelés mellett is közepesen súlyos állapotban lévő - PAH beteg állapotát követték. Körülbelül kétharmaduk szorult intenzív terápiás ellátásra, és majdnem minden második beteg belehalt a koronavírus-fertőzés szövődményeibe. Tizenegyből összesen négyen keresték fel valamelyik PAH-betegek kezelésére szakosodott intézményt, ők mindannyian túlélték a COVID-19-et.

Összegzés

Mindezeket összegezve elmondható, hogy a PAH betegek számára a legjobb túlélési esélyt a betegség korai felismerése, az időben megkezdett szakszerű és folyamatos orvosi kezelés, valamint állapotuk rendszeres nyomon követése jelentheti.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+13, +22 °C
Minimum:
+7, +13 °C

Hazánkban hétfon délelőtt nyugat, délnyugat felől növekedni, vastagodni kezd a felhőzet, de legfeljebb délen lehet helyenként eső.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag