Koronavírus-fertőzés tünetei és kezelése

2020.10.28.

 Szabó Emese

 dr. Szlávik János infektológus főorvos, dr. Kemenesi Gábor virológus, egyetemi adjunktus

Mi a koronavírus-fertőzés?

A COVID-19 cseppfertőzéssel terjedő felső légúti betegség, amely számos szövődménnyel járhat. A legnagyobb veszélyt az idősekre, az elhízottakra, krónikus betegségekben szenvedőkre jelenti, de lehet drámai lefolyású máskülönben egészséges fiataloknál is. A betegséget okozó vírus (SARS-CoV-2) súlyos esetekben a tüdőt, a szívet és a vesét, szinte bármelyik szervet károsíthatja. Együtt járhat a fertőzés olyan általános gyulladással is, amelyet úgynevezett citokinvihar kísér. Ez az immunrendszer túlzott aktivitását, gyulladásos fehérjék fokozott termelését jelenti.

A koronavírus-fertőzés előfordulása

Az új típusú koronavírus-fertőzés a világ minden területén jelen van. Elsőként Kínában mutatkozott meg 2019 decemberében, de 2020 tavaszán már minden kontinensre eljutott. A Worldometer statisztikái szerint a fertőzöttek száma 2020 októberében már átlépte a 40 milliót, és több mint 1 millió halálesetet okozott. Az Egyesült Államokban megfigyelték, hogy a járvány bizonyos etnikai csoportokban jobban terjed, de valószínűsíthető, hogy ennek nem genetikai vagy orvosi oka van, hanem szociális. A zsúfolt élettér mindenhol kedvez a fertőzés átadásának.

Biztos, hogy az új típusú koronavírusra is jellemző a szezonalitás, nyáron kevésbé okoz komoly járványt. Ez várható is volt, mert a helyzet hasonló a többi légúton terjedő koronavírusnál is.

A koronavírus-fertőzés okai

Az új típusú koronavírus alapvetően cseppfertőzéssel terjed (az aeroszolos terjedés minimális, ám lehetséges), leginkább közeli kontaktussal adható át. Emiatt segíti az ellene való védekezést a maszkhasználat, az ugyanis gátolja, hogy a vírust tartalmazó nyál és orrváladék a környezetbe jutva másokra is átkerüljön, a vírus a légutakba jusson. Védekezés nélkül egy átlagos fertőzött két másiknak adja át a vírust, ugyanakkor a fertőzések 80 százalékáért az érintettek alig 20 százaléka felel. Magyarán nagyon kevés ember fertőz meg nagyon sok embert.

A 2019 decemberében Kínában megjelent új típusú koronavírus a terjedéssel valamelyest változott, de alapvető tulajdonságai megmaradtak. Inkább csak genetikailag lehet köztük különbséget tenni, viszont immunogenitásban nincs különbség a variánsok között. Az, hogy ilyen változás gyakorlati szempontból még nem jelentkezett, azt jelenti, hogy igazából a saját földrészünkön terjedő variánst is el lehet újra kapni, pont annyira, mint egy másikat. Ebben a kulcs az immunrendszer fogékonysága, tehát az, hogy mikor érjük el azt a pontot, amikor újra el tudjuk kapni, és akkor hogyan kapjuk el - ez most a vakcinagyártás legfőbb kérdése is.

A maszkviselés a koronavírus-fertőzés megelőzésének egyik legfontosabb eszköze. Fotó: MTI/AP/Michael Probst

A maszkviselés a koronavírus-fertőzés megelőzésének egyik legfontosabb eszköze. Fotó: MTI/AP/Michael Probst

A koronavírus-fertőzés tünetei

A koronavírus-fertőzés sokszor tünetmenetes, vagy csupán enyhe tünetekkel jár. Ha kialakulnak panaszok, akkor a COVID-19 tünetei jellegzetes sorrendben jelentkeznek. A leggyakoribb első tünet a szaglás és ízlelés elvesztése, amit a negyedik-ötödik napon magas láz és száraz köhögés követ. Ezt követően jelentkezhet hasfájás, hányás és hasmenés. Súlyos esetekben komoly fulladás alakulhat ki. Az idős embereknél előfordul, hogy ilyen tünetek nem jelentkeznek, csak gyengeség és fáradékonyság alakul ki, amihez zavartság és fejfájás társulhat.

Mivel a koronavírus minden szervet megtámadhat, a legváltozatosabb tünetek is jelentkezhetnek. Létrejöhet például szívizomgyulladás és stroke, de kialakulhatnak bőrkiütések is. Szövődményként létrejöhet veseelégtelenség is. Egészen súlyos esetekben a fertőzés általános gyulladást, úgynevezett citokinvihart is okozhat. Ez az immunrendszer túlzott aktivitását, gyulladásos fehérjék fokozott termelését jelenti, illetve életveszélyes állapotot eredményez.

A gyerekek többsége tünetmentesen esik át a koronavírus-fertőzésen. Ha vannak is panaszaik, azok jellemzően egyeznek az egyszerű nátháéval. Jelentkezhet például tüsszögés, köhögés, torokfájás, hasmenés, fáradtság.

A koronavírus-fertőzés diagnózisa

Az aktuális koronavírus-fertőzés diagnózisát PCR-vizsgálattal állítják fel. Ha a labor nem túlterhelt, a vizsgálati eredmény 24 óra alatt elkészül (az eredmény akár 2-3 óra alatt is meglehet). Vannak már olyan antigéntesztek is, amelyek a vírusrészecskéket képesek kimutatni, ezek egyfajta gyorstesztként használhatók. Ezek a járvány elején kevésbé voltak megbízhatóak, de hatékonyságuk azóta rengeteget javult. Léteznek olyan gyorstesztek is, amelyek vérből mutatják ki az antitesteket, és azt képesek meghatározni, ha valaki a fertőzésen már átesett. Ezek a tesztek többségében ma sem elég megbízhatóak.

Ha tüdőgyulladás gyanúja fennáll, készítenek CT-vizsgálatot is, amiből kiderül az esetleges tüdőérintettség. A CT-kép szinte önmagában elég a kórisméhez, annyira jellegzetes. Persze a diagnózishoz ettől függetlenül szükség van PCR-vizsgálatra.



Mivel a kórokozó a székletből is kimutatható, a szennyvíz vizsgálata lehetőséget ad a járvány kiterjedtségének vizsgálatára, egyben annak előrejelzésére, hogy emelkedni vagy csökkenni fog-e a betegek száma.

A koronavírus-fertőzés kezelése

Ha a COVID-19 enyhe lefolyású, ugyanúgy kell kezelni, mint egy hagyományos náthát. Ez otthoni ágynyugalmat, szükség esetén tüneti szerek, láz- és köhögéscsillapítók alkalmazását jelenti. Fontos emellett a megfelelő kalória- és fehérjebevitel, hasznos lehet a D-vitamin, C-vitamin, cink és szelén szedése. Ennél többre csak akkor van szükség, ha a betegség lefolyása súlyosabb. Ha fulladás vagy véres köpet, mellkasi nyomásérzés, nehézlégzés, pihegés és szapora légzés, nagyon gyors szívverés, erős fejfájás és szédülés, gyors állapotromlás jelentkezik, azonnal segítséget kell kérni. Ilyenkor már nem elég az otthoni tüneti kezelés, hanem támogató terápiára, adott esetben vírusellenes szerekre van szükség. Szintén segítséget kell kérni, ha valamilyen szervi probléma jelentkezik.

Ha a súlyos vagy középsúlyos beteg kórházba kerül, vírusellenes szerekkel kezelik, szükség esetén lélegeztetik. Ezek javítják a gyógyulási arányt, a betegeknek kevesebb időt kell kórházban tölteniük. A súlyos tüdőszövődményeket, immunmechanizmusokat szteroidokkal lehet enyhíteni. Ezek mellett súlyos betegeknél használhatnak különböző immunterápiákat és plazmaterápiát. Jó hatású lehet az intravénásan adott immunglobulin is.

A koronavírus-fertőzés gyógyulási esélyei

A betegek többsége 8-10 nap alatt meggyógyul, de sokan hetekig, hónapokig gyengék, fáradékonyak maradnak. A COVID-19 szempontjából a legnagyobb rizikót a szív- és érrendszeri betegségek és a tüdőbetegségek jelentik, de ilyen a cukorbetegség és a túlsúly is. Komolyabb a rizikó a daganatos betegeknél is. Ezen betegségek érintettjei eleve rosszabbul viselik a magas lázat, a gyors szívverést és a fulladást, mint azok, akik amúgy egészségesek.

A pontos halálozási arányt a COVID-19 esetében nem lehet megmondani, ugyanis eleve nem tudni, hogy mennyi a fertőzött. A becslések 0,5-1 százalékosra teszik a halálozási rátát. Korábban ezt 2 százalékosra becsülték, de az arány a szűrések terjedésével csökkent. Viszont még a 0,5 százalékos halálozási arány is sokkal magasabb, mint az influenza 0,01-0,02 százalékos halálozási aránya. A lélegezgetőgépre kerülő betegeknek nagyjából 30 százalékát veszítik el az orvosok.

A koronavírus-fertőzés megelőzése

A koronavírus terjedésének járványügyi intézkedésekkel, közösségi távolságtartással, a karanténszabályok betartásával lehet elejét venni. Például aki lázas vagy köhög, elvesztette szaglását, koronavírusos beteggel volt közeli kapcsolatban, annak két negatív PCR-teszt elvégzése nélkül nem lenne szabad újra közösségbe mennie.

A megelőzés egyik legfontosabb eszköze a szájat és az orrot egyaránt takaró maszk, amely megakadályozza a cseppfertőzéssel terjedő vírus átadását. Viselése gátat szab annak is, hogy a vírust egy esetleg tünetmentes hordozó terjessze. Ha valaki nem egyszer használatos sebészi maszkot, hanem textilmaszkot hord, akkor fontos annak rendszeres mosása is: mivel a koronavírus 56 fokon 20 perc alatt teljesen inaktiválódik, a mosószeres mosás garantáltan tönkreteszi. Vannak olyan professzionális maszkok is, amelyek nemcsak a vírus átadását akadályozzák meg, de a fertőződést is gátolják. Ezeket az FFP2-es, K95-ös maszkokat fontos helyesen hordani, védelmet csak akkor garantálnak. Folyamatos hordás mellett maximum 6-8 óra után le kell cserélni őket, de ha hamarabb bepárásodnak, akkor még hamarabb.

A maszkhasználat mellett fontos a higiéniai szabályok betartása, ami a gyakorlatban rendszeresen kézmosást jelent. Ez különösen akkor fontos, ha valaki például lift gombjait nyomkodta, több ajtót kilinccsel nyitott. Mivel a koronavírus lipidburokkal rendelkező vírus, így az egyszerű szappanos kézmosás tönkreteszi. Ugyanez a helyzet a legalább 60-70 százalékos alkoholos kézfertőtlenítőkkel is.

Oltás egyelőre nincs az új típusú koronavírus ellen, de már a világ több pontján is zajlanak előrehaladott klinikai vizsgálatok. Az egyéb kutatásokból - 2020 őszére a világon már több mint 100 ezer genomszekvenciáját határozták meg az új típusú koronavírusnak, ezzel a COVID-19 a világ legjobban átszekvenált járványa - már látszik, hogy a vakcinát várhatóan nem kell minden évben újratervezni. Erre abból lehet következtetni, hogy a vírus mutációs rátája harmada az influenzáénak, és nem csak lassabb, hanem másabb is: megnyugtató, de az új típusú koronavírus olyan mutációt nem igazán mutat, ami lehetővé tenné a vakcina kikerülését. A 2020-as számítások szerint évekig kell mutálódnia ahhoz, hogy kikerülhessen egy amúgy hatékony vakcinát. A genetikai adatok mutatják azt is, hogy valószínűleg egyetlen vakcina védelmet jelent majd az új típusú koronavírus valamennyi variációjára. Jelenleg ugyanis csak egy koronavírus törzs cirkulál, annak variánsai csak a tudósok szemszögéből fontosak, a védekezésre nincs hatásuk.

Arról nincsenek megbízható adatok, hogy önmagában a fertőzésen való átesés mennyi ideig véd. Vannak például betegek, akiknek véréből pár hónap után eltűnnek a védettséget jelző ellenanyagok. Ugyanakkor önmagában ez még nem jelenti a védettség hiányát: például a hepatitis elleni védőoltások után is eltűnik a vérből az ellenanyag, fertőződés mégsem történik. Ez azért van, mert védettséget nem csak az IgG ellenanyag ad. Ez biztató, ugyanakkor a 2020 őszéig rendelkezésre álló adatokból az látszik, hogy úgynevezett sterilizáló immunitás valószínűleg nem alakul ki az új típusú koronavírussal szemben. Ez jelentené azt, hogy az antitestszint és a sejtes immunitás olyan marad, hogy a koronavírus-fertőzést soha többé nem lehet elkapni. Ez általában sem jellemző a légúti vírusokra. Viszont a sejtes immunitás valamilyen szinten megmarad, ahogy az antitestválasz is. Ez utat enged a vírusnak annyira, hogy újra el lehessen kapni a fertőzést, de lefutása sokkal enyhébb, sokkal gyorsabb lehet.

A koronavírus-fertőzés szövődményei

A COVID-19-nek lehetnek hosszú távú szervi szövődményei. Például csökkenhet miatta a tüdőkapacitás, aminek az a következménye, hogy az érintettek például nem tudnak úgy futni vagy gyalogolni, mint betegségük előtt. Ez a hosszabb távú szövődmény fiataloknál is jelentkezhet, még olyan esetekben is, amikor a tüdőt korábban dohányzás sem károsította. Lehetnek szív- és érrendszeri szövődmények is, ilyeneket olyan betegeknél is leírtak, akik a fertőzésen nagyon enyhe tünetekkel estek át. Lehet szövődmény a veseelégtelenség is, de előfordulhatnak hosszabb távú idegrendszeri következmények is.

A koronavírus-fertőzés után felléphet krónikus fáradtság szindróma is, de ez nem vírusspecifikus. Ismert például, hogy az Epstein-Barr-vírus fertőzését követően a már gyógyult betegek 10 százalékánál évekig elhúzódó krónikus fáradtság szindróma jelentkezik. Ilyenkor a fáradékonyság mellett hőemelkedés és alvászavar is kialakulhat. Mivel a COVID-19 esetében még nincsenek több éves tapasztalatok, egyelőre csak azt lehet tudni, hogy a betegek egy része a gyógyulást követően - hosszabb-rövidebb ideig - fáradékony maradhat, nehezen tud koncentrálni.

A COVID-19 érintettjeinél jelentkezhet poszttraumás stressz szindróma (PTSD) is. Ez főleg a súlyos betegeknél alakul ki, például amikor valaki 40 évesen tölt heteket intenzív osztályon, gépekkel lélegeztetik, hónapok alatt épül csak fel. Egy ilyen helyzet viszont bármilyen betegségnél vezethet poszttraumához, a jelenség ez esetben sem vírusspecifikus.

Hasznos tudnivalók

A koronavírusok családja régóta ismert, igen nagy víruscsalád. Ezen belül vannak az emberi koronavírusok, amelyek közül négy közönséges náthát okoz, kettő (SARS, MERS) okoz/okozott súlyos megbetegedést. Ez utóbbi kategóriába csatlakozott a SARS-CoV-2 mint egy új koronavírus. Az első veszélyes koronavírus-típus 2002-ben került be a köztudatba: ez okozta a 2002 novembere és 2003 júliusa közötti SARS-járványt, amely világszerte több mint 8 ezer megbetegedést okozott, aztán eltűnt. Szintén koronavírus okozza a MERS-fertőzést. Ez a betegség 2012-ben jelent meg Szaúd-Arábiában és környékén, komolyabb világjárvány viszont nem köthető hozzá, emberről emberre eleve nehezen terjed. Ez egyébként most is jelen van, folyamatos, sporadikus eseteket okoz.

A genetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a COVID-19-et okozó új típusú koronavírus denevérről került át emberre, vagy közvetlenül, vagy egy eddig ismeretlen köztes hordozóról. Ez így történt a 2002-2003-as SARS-járvány esetében is, ahol a cibetmacska volt a köztes gazda. A COVID-19 köztes gazdájáról máig nincs megbízható információ. Ugyan gyanúba keveredett a tobzoska, ami tudományosan hihető, de nem találtak olyan bizonyítékot, amely igazolta volna a gazdaváltást, az idő múlásával pedig egyre kevésbé valószínű, hogy a garantált köztes gazdát valaha azonosítani tudják.

A 2019 végén kirobbant új járvány a felbukkanó fertőzésekkel foglalkozó kutatókat nem lepte meg, a Viruses című tudományos folyóiratban már 2018 januárjában megjósolták, hogy denevérről emberre terjedő járványok lesznek, leginkább Kínában. A kutatók egyébként már az első SARS-járvány után aktivizálták magukat, világszerte széleskörű denevérvirológiai kutatások kezdődtek, ebbe kapcsolódtak be a pécsi virológusok is. Sok minden kiderült, például Kínában már találtak denevér SARS-szerű koronavírusokat, emberi receptorkötődési képességgel.

A kutyát a koronavírus nem betegítheti meg, az esetleges PCR-pozitivitást csak az okozhatja, hogy az eb összenyalogat valamit. Kutatásokban ugyan volt példa arra, hogy a vírus minimális antitestválaszt váltott ki egy-egy kutyában, de ez sem jelenti azt, hogy bármilyen betegséget okozott volna. Kutyában a vírus nem is tudja sokszorosítani magát, így az eb nem lehet terjesztő. A macska már más kérdés, hiszen fogékony a koronavírusra: kísérletekből és a gyakorlatból látszik, hogy a macska fertőzni is képes macskát. Arra ugyanakkor nem volt példa, hogy macska embert fertőzött volna, az esetszám pedig már van olyan magas, hogy ha ilyen eset történt volna, az kiderülne. A görény, nyest, nyérc kapcsán vizsgált vonal már erősnek tekinthető: ezek az állatok embertől is el tudják kapni a koronavírus-fertőzést, és hamar összefertőzik a többi fajtársat. Erre nyércfarmokon már több példa is volt. A kutatók számára ez szintén nem meglepő: a görényfélék régóta laboratóriumi modellállatai a légúti vírusoknak, így az influenzának is. Most csak az derült ki, hogy fogékonyak a koronavírusra is. Például Hollandiában már a nyércfarmok felét elérte a kór. Emiatt aki otthon van koronavírus-fertőzöttként, annak nem szerencsés játszania a görényével.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szlávik János infektológusnak és dr. Kemenesi Gábor virológusnak.

A koronavírusról, a járvány terjedéséről friss híreket olvashat társoldalainkon, az nlc.hu és a 24.hu oldalán is!

Kategória: Felnőttkori fertőző betegségek

Orvost vagy magánrendelőt keresek Koronavírus-fertőzés kezelésére! További kérdésem van Koronavírus-fertőzés témában

Szeretné megelőzni a betegségeket? Többet akar tudni róluk?
Töltse le most a Betegséglexikon applikációt!

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
-1, +4 °C
Minimum:
-8, -3 °C

Hazánkban hétfon délelőtt változóan, helyenként erősebben felhős lesz az ég, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag