Keratoconus tünetei és kezelése

2021.05.07.

 Szabó Emese

 Friem Dávid diplomás optometrista

Mi a keratoconus?

A keratoconus lassan előrehaladó szembetegség, amely a szaruhártya elvékonyodásával, kúpszerű előreboltusulásával jár. A betegség során a szaruhártya megszokott félgömb alakja szabálytalanná válik. A kórkép a szaruhártya nem gyulladásos eredetű ektáziája (kóros tágulása, kiöblösödése).

A keratoconus előfordulása

Nincsenek pontos adatok a keratoconus gyakoriságáról, a statisztikákban hatalmas a szórás: egyes felmérések szerint a betegség előfordulási aránya körülbelül 1 az 1000-hez, de vannak olyan statisztikák is, amelyek szerint 100 ezer emberből 86 érintett, míg más földrajzi területeken csupán 44. A diagnosztikai eszközök fejlődésével egyre több kevéssé előrehaladott esetet tudnak felfedezni, a többi között ez magyarázhatja a kutatások sokszínű eredményeit. Vannak különbségek az egyes népcsoportok között is. Egy kutatás szerint például az új-zélandi maori törzsnél 15-ször gyakoribb a keratoconus, mint Dániában.

A kórkép a leggyakrabban a tinédzserkoruk végén, húszas éveik elején járó fiatal férfiakat érinti. Nem ismert, hogy a probléma miért gyakoribb a férfiak körében.

A keratoconus okai

A keratoconus idiopátiás kórkép: nem tudni, pontosan mi okozza, egyedül az ismert, hogy a probléma családi halmozódást mutat. Emiatt gondolják azt, hogy kialakulására egyes genetikai tényezők hatással lehetnek. Elmondható az is, hogy a kórkép előfordulásának valószínűségét növelik bizonyos kötőszöveti rendellenességek. Ilyen például a Marfan-szindróma és az Ehlers-Danlos-szindróma. Bár erre szilárd tudományos bizonyíték nem létezik, sok helyen felmerül, hogy a keratoconus kialakulásában szerepet játszik a szem dörzsölése is. Az például ismert, hogy a kórkép gyakran társul Down-szindrómához, amelynek érintettjei sokat dörzsölgetik a szemüket.

A keratoconus tünetei

A keratoconus azért igazán veszélyes, mert kezdetben enyhe, lassan fokozódó látásromlással jár, ami végbemehet fél év alatt, de tarthat másfél-két évig is. A folyamatból a beteg annyit él meg, hogy a szemüvege vagy a kontaktlencséje (amennyiben korábban szüksége volt ilyen eszközre) nem megfelelő, a látása fokozatosan romlani kezd.

Mivel a folyamat lassú, a betegek többsége először optikába megy, hogy új szemüveget írasson fel magának. A tapasztalat azt mutatja, hogy az optikákban a betegséget gyakran nem ismerik fel, így az sokáig észrevétlen marad. További romlás esetén az érintett előbb-utóbb szemészhez fordul. Számos esetben, amikor ez bekövetkezik, már nagyfokú látásromlásról van szó.

Tünetként a keratoconusra egyre fokozódó látásromlás hívhatja fel a figyelmet

Tünetként a keratoconusra egyre fokozódó látásromlás hívhatja fel a figyelmet. Fotó: Getty Images



Ha a keratoconust egyáltalán nem kezelik, bekövetkezhet olyan mértékű látásromlás, amely szemüveggel már nem korrigálható maradéktalanul. Ilyen esetben a korrekciós eszközök közül leginkább a speciális kemény kontaktlencsék javíthatják a látásélességet. Végső esetben a szaruhártya akár perforálódhat is, tehát ki is lyukadhat. Ennek oka, hogy a betegség következtében a szaruhártya szöveti struktúrája megbomlik, ami a boltosodás mellett annak elvékonyodásával jár.

A keratoconus diagnózis

A keratoconus diagnózisát a szaruhártya topográfiás vizsgálatával lehet felállítani. A topográf a szaruhártya elülső és hátulsó görbületét vizsgálva készít egy domborzati térképhez hasonló háromdimenziós modellt, mikrométer pontossággal képes kimutatni a görbületi eltéréseket és az asszimetriát. A fejlett technikának köszönhetően a betegség okozta változások tökéletesen követhetőek. Ha a szem már nagyon csúcsosodik előre, akkor az akár szabad szemmel is látható lehet.

A diagnózishoz szükséges topográf optikákban nagyon ritkán érhető el, jellemzően inkább klinikai körülmények között, egyetemi központokban és a lézeres központokban található meg. Ennek oka, hogy ilyen vizsgálat bizonyos szemműtétek előtt kötelező, de amúgy nem része az egyszerű szemészeti szűrővizsgálatnak. Emiatt gyakori, hogy a keratoconust csak látásjavító műtétek előtt fedezik fel, korábban ez nem jut a betegek tudomására.

A keratoconus kezelése

Ha a keratoconusnak csak a gyanúja merül fel, a beteget először megfigyelik. Ilyenkor a látást kontaktlencsével és szemüveggel korrigálják, a változást pedig követik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy félévente végeznek újabb topográfiás vizsgálatot, és azt nézik, hogy változott-e a szem morfológiája. Ha sem a morfológia, sem a korrigált látásélesség nem változik, nincs szükség kezelésre.

Ha a keratoconus igazolódik, akkor a problémát többféle módszerrel kezelik. A szakmában az egyik legelfogadottabb és legfontosabb módszer az úgynevezett cross-linking kezelés, amellyel keresztkötéseket hoznak létre a szaruhártyában. Ehhez a szaruhártya hámrétegét eltávolítják, majd a szaruhártyát riboflavin oldattal kezelik (ez bejut a szaruhártya szöveteibe), ezt követően UV-A fénnyel világítják meg. A kezelés a keratoconus által meggyengített kollagénrostokat erősíti meg (a szaruhártya szöveteinek meggyengülését tulajdonképpen új kovalens kötések létrehozásával korrigálják). Maga a beavatkozás fájdalommentes, azonban a műtétet követő 2-3 napos időszakban enyhe, kötőhártya-gyulladásra jellemző tünetek jelentkezhetnek (könnyezés, szúró érzet). A betegek látásélessége a kezelés után egy hónapig csökken, de ettől nem szabad megijedni, mert ezt követően fokozatosan javul, a féléves időszak végére pedig jellemzően eléri a műtét előtti látásélességet. Fontos azonban tudni, hogy a kezelés célja a betegség progressziójának lassítása, tehát az, hogy a beteg látásélessége ne romoljon tovább. Ha a látásélesség a betegség miatt már leromlott, akkor azt csak kisebb mértékben lehet javítani.

Ha a keratoconus olyan előrehaladott stádiumban van, hogy a cross-linking kezelést már nem lehet elvégezni, komoly, invazív műtéti beavatkozásokra lehet szükség. Ilyen például a szaruhártya-átültetés, vagy az úgynevezett intracorneális gyűrű beültetés (utóbbi csak akkor végezhető, ha a szaruhártya még kellő vastagságú).

A keratoconus gyógyulási esélyei

Ha a betegséget időben felismerik, a páciens látásélessége akár teljesen megőrizhető. A cross-linking kezelés az esetek többségében megállítja a betegség előrehaladását.

A szaruhártya-átültetés az előrehaladottabb eseteknél szükséges, viszont az már sokkal invazívabb beavatkozás, elvégzésekor felmerülhetnek bizonyos komplikációk. Ugyanakkor azoknál a pácienseknél, akiknél a keratoconus már nagyon előrehaladott, csak ez a módszer jelenthet megoldást.

A keratoconus megelőzése

Nagyon fontos a megfelelő anamnézis mellett a páciens cilinderértékeinek (asztigmiájának) vizsgálata. Ha ezek az értékek az utóbbi időben növekedtek, érdemes szemészeti szűrővizsgálatra is elmenni. Fontos tudni, hogy a felírt szemüveg dioptriái és a mérhető értékek nem minden esetben egybevágóak, ezért érdemes a vizsgáló személlyel (legyen az akár optometrista, akár szemész szakorvos) egyeztetni a mérhető értékek változásairól is. A megfelelően képzett vizsgáló értékelni tudja a keratometriás (szaruhártyára vonatkozó) értékek változásait, így továbbküldheti páciensét egy átfogó topográfiás vizsgálatra.

Mivel a probléma családi halmozódást mutat, az érintett szülők gyerekeit érdemes rendszeresen elvinni szemészeti vizsgálatra.

Szövődmények

A drasztikus látásromláson kívül a keratoconus legsúlyosabb szövődménye a szaruhártya perforálódása, kilyukadása lehet.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Friem Dávid diplomás optometristának.

Kategória: Szemészeti problémák

Orvost vagy magánrendelőt keresek Keratoconus kezelésére! További kérdésem van Keratoconus témában

Szeretné megelőzni a betegségeket? Többet akar tudni róluk?
Töltse le most a Betegséglexikon applikációt!

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+20, +30 °C
Minimum:
+17, +23 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt többször erősen megnövekszik a felhőzet és szórványosan eső, zápor, helyenként zivatar várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag