D-vitamin: valóban segít a vírusok ellen?

Már száz évvel ezelőtt felfigyeltek arra, hogy D-vitamin-hiányban szenvedők gyakrabban kapnak el fertőzéseket. A mostani pandémia pedig ismét ráirányította a figyelmet a hiányállapot okozta veszélyre, illetve arra, hogy megfelelő D-vitamin-pótlással csökkenthetjük az új típusú koronavírus-fertőzés és a súlyos lefolyású COVID-19 kockázatát.

Bár úgy tűnhet, az új típusú koronavírus okozta pandémia előtt a D-vitamint (kalciferol) az emberek leginkább csak acsontritkulásmegelőzésére használták, valójában ez nem igaz. Régóta köztudott, hogy a "napfényvitamin" hiánya olyan egészségügyi problémák kialakulásához vezethet, mint a cukorbetegség, szívproblémák, demencia, vagy a rák. A fertőzések kialakulásában játszott szerepét pedig már jóval korábban megfigyelték.

Már egy évszázaddal ezelőtt feltűnt az összefüggés

Egy kutatócsoport 2009-es tanulmányában például egészen 1948-ig visszamenőleg átnézte a tudományos publikációkat, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a fertőzések meglévő kezelései mellé, kiegészítő D-vitamin-terápiára, illetve ehhez kapcsolódó további tanulmányok tervezésére és megvalósítására. Tizenhárom olyan kontrollált klinikai vizsgálatot találtak, melyben a tudósok a D-vitamin szerepét vizsgáltákfertőző betegségekkezelésében és megelőzésében. Mint az Endocrine Practice című szakfolyóirat 2009 július-augusztusi számában publikált tanulmányból kiderült, a D-vitamin-hiány és a megfertőződésre való hajlam közötti összefüggést már több mint egy évszázada megfigyelték az angolkóros (rachitis) gyermekeknél. A rachitis a fiatal, gyorsan növekvő szervezet kalcium- és foszforanyagcseréjének összetett zavara, melyet elsősorban a kalciferol hiánya okoz. Ez a betegség jellegzetes csontrendszeri elváltozásairól (dongaláb, a gerinc és a mellkas torzulásai) vált ismertté.

Gomba, tojás, napsütés - nyáron könnyű feltölteni a D-vitamin-raktárakat. Télen biztosabb, ha vitaminkészítményekkel támogatjuk szervezetünket. Fotó: Getty Images
Gomba, tojás, napsütés - nyáron könnyű feltölteni a D-vitamin-raktárakat. Fotó: Getty Images

Az orvosok azonban már akkor leírtak egy úgynevezett "rachitikus tüdő" jelenséget, amely jellemzően angolkóros gyerekeknél alakul ki légzőszervi fertőzések következtében. Később, az 1930-as években a csukamájolajból szintetizált D3-vitamint a tuberkolózis kezelésére használták széles körben, azt követően pedig a kutatók szoros összefüggéseket mutattak ki a különböző fertőző betegségek, mint a szeptikus sokk, a légzőszervi fertőzések és az influenza, valamint a D-vitamin-szint szezonális eltérései között. Ezt követően valóban főképp a csontrendszerre kifejtett hatására fókuszáltak a vizsgálatok. Amikor azonban fedezték, hogy a D-vitamin-receptor (VDR) és az 1α-hidroxiláz, a D-vitamin aktív formájává átalakulásához szükséges enzim jelen van azimmunrendszersejtjeiben, beleértve a keringő mononukleáris sejteket is, az forradalmasította a D-vitamin immunológiai szerepének vizsgálatait, valamint terápiás felhasználását.

Ilyen folyamatokban vesz részt a szervezetben

Mint említettük, a D-vitamin számos testi folyamathoz kulcsfontosságú.

  • A kalciferol hozzájárul a csontok erejének és sűrűségének megóvásához azáltal, hogy növeli a kalcium és a foszfát felszívódását. Ez egyébként fogaink egészségére is pozitív hatással van.
  • Segíti az idegpályák védelmét.
  • Hozzájárul a szív- és érrendszer egészséghez.
  • Szabályozza a sejtnövekedést.
  • Befolyásolja a hormonháztartást és az anyagcsere-folyamatokat.
  • Támogatja az immunrendszert, ezáltal csökkenti a gyulladásos folyamatokat, illetve segíti a kórokozókkal és a rákos sejtekkel szembeni küzdelmet is.

Súlyosan D-vitamin-hiányosak a magyarok

Egy dolgot fontos tisztázni: a D-vitamin nem csodaszer. Ha valakinek a szervezetében elegendő van ebből a zsírban oldódó vitaminból, akkor annak további bevitelével a kutatások szerint valószínűleg nem ér el fokozott pozitív hatást, sőt, akár túlzásba is lehet esni. Magyarországon azonban attól nem kell tartani, hogy túlzott mértékben felhalmozódna szervezetünkben a kalciferol. A Semmelweis Egyetem egy korábbi, országos reprezentatív felmérése kimutatta: a magyar lakosság 94 százaléka D-vitamin-hiányos. Sőt, a vizsgálat résztvevőinek adatai alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a hazai népesség akár 69 százaléka szenvedhet olyan súlyos hiányban, hogy szervezetükben még a minimális szintet sem üti meg a D-vitamin. Megjegyzendő, egészséges mennyiségnek a 45-50 µg/ml tekinthető egy egészséges testsúlyú felnőtt embernél, amit vérvizsgálatból lehet megállapítani. De miért mondják, hogy a D-vitamin segít a fertőzések megelőzésében? A választ célszerű két részre bontani.

Az egészséges szint megóv

Ha a szervezetben megfelelő mennyiségben van jelen a kalciferol, az preventív hatású lehet. Egyrészt segíthet megóvni minket attól, hogy elkapjunk különböző fertőzéseket, mivel a D-vitamin hozzájárul a veleszületett és az adaptív immunrendszer egészséges működéséhez is. Másrészt megelőző szerepe van olyan egészségügyi problémák kialakulásában, mint a magas vérnyomás, bizonyos daganattípusok, illetve a csontritkulás.

A hiányállapot növeli a fertőzések kockázatát

A D-vitamin-hiány ezzel szemben fokozza a már említett betegségek kialakulásának veszélyét, de olyan állapotok kifejlődésének rizikóját is megemeli, mint ademenciaés az érelmeszesedés. Növeli továbbá a fertőzéseknek való kitettséget, mivel az immunrendszer gyengébb, ennek okán pedig nemcsak lassabban ismeri fel a kórokozókat, de a rájuk adott válaszreakciói sem olyan hatékonyak, mint egy normál D-vitamin-szintű emberéi. Ez az oka például annak is, hogy a SARS-CoV-2 okozta COVID-19 sokkal súlyosabb tünetekkel jelentkezik azoknál, akik D-vitamin-hiányban szenvednek.

A zsírszövet "felfalja" a D-vitamint

Az elhízással élők között akár 25-35 százalékkal többen küzdhetnek D-vitamin-hiánnyal. Ennek oka a kutatók szerint egyrészt, hogy a túlsúlyos emberek rosszabb hatékonysággal képesek szintetizálni a napfényből a D-vitamint. Másrészt az, ahogy azt dr. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke a Képmás.hu-nak megfogalmazta, "a D-vitamint raktározni hivatott zsírsejtek úgymond hatástalanítják, felfalják ezt a fontos anyagot". A témáról a túlsúly és a súlyos vagy végzetes kimenetelű COVID-19 kapcsolatáról bővebben korábbi cikkünkben olvashat. Részletek!

Mindezt több nemzetközi kutatás is alátámasztotta. A Bostoni Egyetem klinikáján 235 koronavírusos betegtől gyűjtöttek vérmintát, majd felmérték D-vitamin-szintjüket. A vizsgálatból kiderült, hogy azok a 40 év felettiek, akiknek megfelelő volt a D-vitamin-szintje, 51,5 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak meg COVID-19-ben, mint azok, akiknél D-vitamin-hiányt állapítottak meg. Általában véve megfelelő D-vitamin-szint mellett ritkábban is alakult ki súlyos tüneteket mutató COVID-19. Egy másik amerikai tanulmány pedig arról számolt be, kétszer magasabb volt afertőzéselőfordulásának gyakorisága a D-vitamin-hiányosoknál.

Mennyi D-vitamint kellene szednünk?

Több tényezőtől is függ, mennyi D-vitaminra van szüksége szervezetünknek, íg  az életkortól, a nemtől, sőt a testsúlytól is. Általánosságban elmondható, hogy napi szinten az alábbi mennyiségekre van szükségünk:

  • 0-1 éves korig legfeljebb 1000 NE (nemzetközi egység)/nap;
  • 1 éves kortól serdülőkorig 2000 NE/nap;
  • serdülőkortól 4000 NE/nap;
  • egészséges felnőtteknél 1500-2000 NE/nap;
  • kismamáknál, túlsúlyosoknál, csontritkulásban vagy reumás betegségben szenvedőknél  napi 3000-4000 NE bevitele ajánlott.

Honnan juthatunk hozzá?

Normál esetben nyáron már akkor megtermelődik egy egészséges felnőtt ember D-vitamin-szükséglete, ha legalább negyed órát tölt a szabadban fedetlen karokkal. Ősztől-tavaszig azonban csak az étrendünkből származó kalciferolra támaszkodhatnánk, ha nem lennének vitaminkészítmények. Utóbbiak szerencsére üzembiztosan pótolják a szervezetünknek szükséges D-vitamint, főképp, ha eleve valamilyen zsiradékban oldott formában juttatjuk be. Ha azonban a táplálékból szeretnénk a szükséges mennyiséget kinyerni, akkor az alábbiakra ügyeljünk.


Kétféle D-vitamint különböztetünk meg, a D2 és a D3-vitamint. Előbbit inkább a növények tartalmazzák, mint például gomba vagy a paradicsom, ahhoz azonban, hogy elegendő mennyiséghez jussunk belőle, nagyon sokat kellene fogyasztani. A D3 vitamin - melyet szervezetünk is szintetizál napsütés hatására - sokkal több élelmiszerben megtalálható, például az olajos halakban, vörös húsokban, májban vagy a tojássárgájában. Ügyeljünk azonban arra, hogy az ezekben lévő mennyiség nem feltétlenül tud 100 százalékban hasznosulni, beépülni a szervezetbe, bizonyos élelmiszerek ráadásul nemcsak a D-vitamin-, de a koleszterinszintet is megemelhetik. Utóbbi azonban, amennyiben "rossz" koleszterint, nem kívánatos.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+7, +14 °C
Minimum:
-1, +4 °C

Hazánkban szombaton délelőtt növekszik a felhőzet, de csapadék nem valószínű.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag