A járvány örökké megváltoztathatja ezeket

A járvány után is kötelező maradhat a maszkviselés? Nem is kell többé visszamennünk az irodába, aki csak tud az dolgozhat majd otthonról? Nem könnyű jóslatokba bocsátkozni a járvány hosszú távú hatásairól, mégis úgy tűnik, hogy néhány dolog a koronavírus lecsengésével sem lesz már a régi.

A 2020-as év egészét a koronavírus elleni harc határozta meg, ami a mindennapjainkat is alapvetően megváltoztatta. A maszkviselés és távolságtartás miatt egy sor olyan, korábban teljesen hétköznapi cselekvés is nagyobb odafigyelést igényelt, mint egy csekkbefizetés, vagy bevásárlás. Kérdéses, hogy a kényszer szülte megoldásoknak milyen hosszú távú következményei lesznek. Úgy tűnik azonban, hogy néhány dolog a járvány után sem lesz olyan, mint korábban. 

Mi lesz az öleléssel és a kézfogással?

Az elmúlt hónapokban a társas érintkezés jóformán minden formájából hiányt szenvedtünk. Elővigyázatossági okokból még az olyan üdvözlési formákkal is vigyáznunk kellett, mint például a kézfogás, amit a kreatívabb emberek olyan alternatívákkal helyettesítettek, mint például a könyök, vagy a cipő összekoccintása. Járványügyi szakemberek már az első hullám idején felvetették, hogy az évezredes hagyománnyal bíró kézfogást örökre el kellene hagyni, hiszen ezzel nagyon könnyen átadhatóak a kórokozók. Az Egyesült Államok vezető infektológusa, Anthony Fauci szerint ez drasztikusan csökkenthetné például az influenzás megbetegedések számát is. 

Koronavírus: örökre eltűnhet a kézfogás?

A koronavírus az alapvető üdvözlési formáinkat is ellehetetlenítette. Szakértők szerint a társas érintkezés minden formáját újra kell gondolnunk, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek a hasonló járványok. Kattintson a részletekért!

Míg az üdvözlés számos kultúrában nem jár feltétlenül a másik ember megérintésével - a hindu "namaste" köszönést például egy meghajlás kíséri, Szamoában pedig mosollyal és a szemöldök felrántásával üdvözlik a másikat - a nyugati civilizációban a kézfogás a bizalom és a barátság egyik szimbólumává vált, amit a járványügyi veszélyek ellenére is nehezen engednének el az emberek. Ugyanez igaz az ölelésre is, melynek hiánya a szakemberek szerint már most is komoly pszichológiai megterhelést okoz az embereknek.

Virtuálissá válik az oktatás

A koronavírus miatt sietve digitálisra átálló közoktatás láthatóan számos komoly kihívással küzd. Egyes helyeken a megfelelő infrastruktúra, máshol a szakemberek hiánya - kistelepüléseken jellemzően mindkettő - lehetetleníti el azt, hogy a diákok az otthonukban sajátítsák el a tananyagot. Nem segít a helyzeten a pedagógustársadalom elöregedése sem: a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont adatai szerint minden második közoktatásban dolgozó pedagógus elmúlt már 50 éves, közel 10 százalék pedig a hatvanat is elhagyta. Ebben a korban már a legújabb digitális trendekhez is nehezen igazodhatnak a pedagógusok, ami a távoktatás általános fenntartását is megnehezíti.

A világ azonban egyértelműen a virtuális oktatás irányába halad, egyre népszerűbbek az olyan oldalak, amelyek segítségével online tanfolyamokra iratkozhatunk fel. Ezeken nemcsak bizonyos szakmákat sajátíthatunk el, de megtanulhatunk például festeni, vagy valamilyen hangszeren játszani. A járvány valószínűleg tovább gyorsíthatja ezt a folyamatot.

A mindennapok részévé válhat a maszkviselés

Míg sok ázsiai országban már évtizedek óta elfogadott szokás a maszkviselés, Magyarországon egy évvel ezelőttig a legnagyobb forgalmú köztereken is furcsa szemmel néztek az arcukat eltakarókra. Pedig a maszk nemcsak a koronavírus, de például az influenza, vagy a náthát okozó vírusok terjedését is lassítja. Októberben sorra érkeztek a hírek arról, hogy a déli féltekén olyankorra már leköszönő influenzaszezon 2020-ban gyakorlatilag el sem kezdődött, vagy csupán nagyon enyhe volt. Ausztráliában az 2019-es szezon legfertőzöttebb hónapjaiban, júliusban és augusztusban 131 ezer influenzást regisztráltak (igaz, ez az év a legtöbb országban súlyosabb influenzajárványt hozott az átlagosnál), míg a tavalyi évben alig több, mint háromszázat. Ennek persze csak egy részét köszönhetjük a maszkviselésnek, a gyakoribb fertőtlenítés, a távolságtartás és az emberi kontaktusok drasztikus lecsökkenésének együttes hatása ez, amelyet így együtt biztosan nem lehet még évtizedekig fenntartani.

Az irodai munkát is alapverően megváltoztathatja a járvány. Fotó: Getty Images
Az irodai munkát is alapverően megváltoztathatja a járvány. Fotó: Getty Images

Viszont már azzal is rengeteg ember egészségét és életét megóvhatnánk világszerte, ha legalább a közösségi terek egy részében kötelező maradna a járvány után is a maszkviselés. Hogy ezt mennyire lesz képes befogadni a társadalom, arról már megoszlanak a vélemények. Egyes elméletek szerint azokban a keleti kultúrákban, ahol a fegyelem és társadalmi felelősségvállalás sokkal mélyebb hagyományokkal bír, az efféle korlátozások is könnyebben adaptálhatóak. Ezzel szemben az individualista szemléletű nyugaton az ilyen uniformizáló viselettel szemben sokkal nagyobb lehet az ellenállás. Mások azonban úgy vélik, hogy az európai ember is könnyebben hozzászokhat a maszkviseléshez, és idővel ezekre is olyan divatos ruházati kiegészítőkként gondolhatnak majd, mint egy sálra vagy kesztyűre.

Többet nyaralunk itthon

A járvány legsúlyosabban a turisztikai ágazatot érintette, amely egyébként az utóbbi évtizedben soha nem látott mértékű fejlődésen ment keresztül. A fapados járatok jegyárainak csökkenésével a repülés kikerült a luxustevékenységek közül, azt már egyre nagyobb arányban vehették igénybe a közepes keresetű családok is. Főként a fejlődő országokban, illetve a gazdasági éllovasok közé feltörő Kínában növekedett meg a külföldi országokba látogatók aránya. Ennek a folyamatnak szinte egyik napról a másikra vetett véget a koronavírus-járvány.

A légiforgalmat monitozoró Flightradar24 adatai szerint a március 7-én mért 15 ezer repülés helyett egy hónappal később, április 7-én már csupán harmadannyi, 5275 járatot regisztráltak. Több reptéren az egy évvel korábbihoz képest 90 százalék feletti visszaesésről számoltak be. A legnagyobb zuhanás az európai országokban volt mérhető, amelyek a járvány első hullámának felfutásakor sorra lezárásokat és drasztikus intézkedéseket vezettek be.

A helyzet azóta a járvány intenzitását követve hullámzó, a legtöbb külföldi országba továbbra is csak rendkívül körülményesen, vírustesztekkel és karanténban eltöltött idővel juthatunk be. Az emberek viszont ennek ellenére is szeretnének többet utazni, a statisztikákból pedig jól látszik, hogy a turizmus iránya a külföld helyett a belföldi célpontok irányába fordult. Magyarországon is a legnagyobb mértékben külföldi turistákra támaszkodó budapesti vendéglátóipar reccsent meg leginkább, míg a belföldi turizmus elfogadható évet zárhatott, a Balaton környéke pedig kifejezetten sok vendéget fogadott a nyári hónapokban. Az emberek elkezdték felfedezni a közvetlen környezetükben, vagy autóval is elérhető közelségben lévő turisztikai értékeket és látnivalókat: az utóbbi hónapokban szinte minden hétvégén hírt adnak róla, hogy a rengeteg látogató miatt parkolni sem lehet a Kékestető közelében, de több vidéki városban is nőtt a látogatók száma.

Ez a trend az elemzések szerint legalább középtávon még fennmarad, és a vendéglátóiparnak is alkalmazkodnia kell hozzá. Viszont az utazások kisebb részét adó üzleti utak valószínűleg hosszabb távon is a töredékére zuhannak vissza. A járvány alatti kényszermegoldások igazolták, hogy az üzletfelek internetes konferenciabeszélgetéseken is képesek egyeztetni, akár nagyobb létszámú konferenciákat is levezényeltek online, ez pedig nem csak biztonságosabb, de a korábbi összegekhez képest aprópénzből megvalósítható. Persze az üzleti utak visszaesése a légitársaságoknak is is rendkívül fájó veszteség, hiszen ebből átlagosan nagyobb hasznuk volt, mint a turisztikai célzatú utaztatásból.

Marad is a home office, meg nem is

A járvány első hullámakor Magyarországon is dolgozók tízezreinek rendelték el az otthoni munkavégzést. Míg korábban számos munkáltató tartott tőle, a home office néhány hónap alatt általános vállalati gyakorlattá vált. Volt mit behozni: az Eurostat adatai szerint a járvány előtti években a legkisebb arányban otthon dolgozó nemzetek között voltunk. Míg a listavezető Hollandiában a dolgozók majdnem 14 százaléka otthonról látja el a feladatait, nálunk ez alig haladta meg a 2 százalékot, ami az EU-s átlag fele.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a távmunkában dolgozók aránya először a koronavírus első hullámában, tavaly áprilisban ugrott meg számottevően, 17 százalékra. Nyárra, az enyhítések hatására a dolgozók egy része is visszatért az irodákba, de még így is a korábbi években mért közel négyszerese 7,5 százalék volt ez az arány. Nehéz megjósolni, hogy ez meddig marad így, eddig azonban úgy tűnik, hogy a munkáltatói és munkavállalói oldalról is bevált ez a felállás, ami miatt nagy eséllyel a későbbiekben is nagyobb arányban maradnak majd a home office mellett döntők.


Persze a home office sem lehet minden esetben jó megoldás. A kisgyermeket nevelő szülőknek különösen sok nehézséget okozhat, hogy napközben megosszák a figyelmüket a feladataik és a gyermekeik között, pláne egy kis belvárosi lakásban. Sokaknak pedig éppen az ellenkező problémával kell megküzdeniük: az emberi közösség, a szociális interakciók hiánya miatt magukba fordulnak, hangulatuk mellett pedig munkahelyi teljesítményük is leromlik. Nem véletlenül volt a járvány kitöréséig Magyarországon is egyre növekvő igény olyan közösségi terekre, amelyet otthon, egyedül dolgozó emberek használhattak.

Valószínű tehát, hogy a járvány után sem maradnak teljesen üresen az elmúlt évtizedben Budapesten is gombamód szaporodó irodaházak. A munkáltatók inkább az arany középutat keresik majd az otthoni és benti munkavégzés között, időszakos bejárási lehetőséget és online értekezleteket is biztosítva.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+9, +14 °C
Minimum:
-1, +4 °C

Hazánkban szerdán délelőtt a ködfoltok lassan mindenhol megszűnnek, ezt követően napos idő lesz.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag