Kutya

Veleszületett pulmonális sztenózis esetén a tüdőartériát a szív jobb kamrájával összekapcsoló billentyű szűkülete és elzáródása okoz problémát. Az elzáródás súlyosságától függően többféle tünet felléphet, súlyos esetekben akár pangásos szívelégtelenség is kialakulhat.

A fertőző májgyulladást a canine adenovirus (CAV-1) idézi elő, amely a felső légutakban okoz megbetegedést. A fertőzés bármely fajtát, illetve mindkét nemet érintheti, de megfigyelték, hogy leggyakrabban egyévesnél fiatalabb állatokban jelentkezik.

A bolhacsípés által előidézett allergiás dermatitisz az egyik leggyakoribb immunológiai eredetű betegség kutyáknál. Az allergiás reakciót a bolha nyálában található fehérjék váltják ki, amelyeket a rovar a vérszívás során juttat a gazdaállat szervezetébe.

Az emlőmirigyek jó- és rosszindulatú daganatai gyakoriak a nem ivartalanított nőstény kutyákban. Az ivartalanítás nagymértékben csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát, főleg, ha az első tüzelést megelőzően történik.

Gasztroözofageális reflux esetén a gyomor- vagy béltartalom visszajut a nyelőcsőbe, ami gyulladást idézhet elő. A probléma meglehetősen gyakori kutyák esetében is, és ugyan bármely életkorban előfordulhat, elsősorban mégis a fiatalabb állatok vannak veszélyben.

Kutyák esetén a 37,5 és 39,2 Celsius-fok közötti testhőmérséklet a normális. Amennyiben a testhő meghaladja a 39,7 fokot, lázról, avagy pirexiáról beszélünk.

A kullancsok számos betegséget idézhetnek elő kutyáknál. A kullancscsípés okozta bénulásért egy olyan erős toxin felelős, amely bizonyos nőstény kullancsok nyálán keresztül szabadul fel, ahonnan aztán bekerül a kutya vérébe.

Hipertermia során az állat valamilyen külső körülmény hatására nem tudja leadni a testhőjét, ezáltal testhőmérséklete meghaladja a normál értéket. A folyamat végeredményeként jelentkező hőguta, avagy más néven hőhalál végzetes következményekkel járhat.

Bár a D-vitamin a kutyák szervezete számára is rendkívül fontos, túladagolás esetén azonban komoly következményekkel kell számolni. Legrosszabb esetben az állat halálát okozhatja a mérgezés.

A szeptikus ízületi gyulladást az egyéb ízületi megbetegedésektől a mérgező anyagok jelenléte különbözteti meg: az ízületgyulladást okozó baktérium kimutatható az ízületi folyadékban. Leggyakrabban a 4-7 éves kankutyákban jelenik meg a fertőzés: a német juhászok, a dobermannok és a labrador retrieverek különösen érzékenyek rá.

Az egyre melegebb és hosszabb nappalok, az ébredő természet a kutya közérzetére, hormonrendszerére és testi-lelki aktivitására is serkentő hatással van. A természetben töltött önfeledt percek ugyanakkor veszélyeket is rejtenek. A sűrűsödő aljnövényzetben a kutyák szeme is könnyebben sérülhet.

A CPV vírus által okozott fertőzés során hányás, véres hasmenés, anorexia és súlycsökkenés figyelhető meg. Az esetek döntő részében kiskutyákat betegít meg, életkoruk a 6 hetestől 6 hónapos korig terjed. A kiskutyák korai vakcinázásával azonban a legtöbb esetben elkerülhető a megbetegedés.

Nemcsak a légzőrendszer, hanem a test egyéb részeinek megbetegedése során is jelentkezhetnek légzési nehézségek. A probléma fajtától, életkortól függetlenül érintheti a kutyákat, és rövid időn belül súlyos következményekkel járhat.

Az aszpirinnek, amely egy nem szteroid gyulladáscsökkentő hatású gyógyszer, léteznek véralvadásgátló, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatásai. Ugyanakkor esetenként erősen mérgező is lehet.

Az otitis media a középfülgyulladás latin neve, az otitis interna pedig a belső fül gyulladását jelzi: legtöbb esetben mindkettőt bakteriális fertőzés okozza. A hosszú fülű és szőrű fajták a legérzékenyebbek a betegségre.

A Lyme-kór az egyik leggyakoribb kullancsok által terjesztett betegség, ugyanakkor rendkívül ritkán, az esetek mintegy 5-10 százalékában okoz csak megbetegedést. A kórokozó a Borrelia burgdorferi nevű baktérium, amely a kullancs vérszívó tevékenysége során kerül a kutyába.

Hematuria (vérfestékvizelés) során vér kerül a kutyák vizeletébe. A folyamat hátterében legtöbbször valamilyen súlyos alapbetegség áll.

Ha kutyánk váratlanul elemeli a lakásban fellelhető kis plüssöket, sőt papucsainkat is begyűjti, és óvja, védelmezi ezeket, akkor gyanakodhatunk álvemhességre is.

A kutyák emésztőszervrendszerét rengeteg kórokozó betegítheti meg, melyek népes csoportját a férgek alkotják. Ezek kimutatása minden esetben mikroszkópos székletvizsgálattal történik. A legszélesebb körben elterjedtek az orsóférgek, a galandférgek, az ostorférgek és a kampósférgek.

A hepatoencephalopathia a központi idegrendszert érintő metabolikus rendellenesség, amely májbetegség következtében alakul ki. A hepatoencephalopathiát az ammónia felhalmozódása okozza a szervezetben, mivel a máj károsodása eredményeként nem képes feldolgozni azt.

A polineuropátia egy idegrendszeri rendellenesség, amely egyszerre több perifériás ideget érint. Ellentétben a központi idegrendszerrel, amely védett a csigolyák és a koponyacsont által, a perifériás idegek jobban ki vannak téve a testet érő behatásoknak, így jóval érzékenyebbek a fizikai sérülésekre és különféle toxikus károsodásokra.

Az Otodectes cynotis atka, amelyet gyakran fülatkának neveznek, gyakran okoz parazitafertőzést, amely nagyon sok kellemetlenséggel jár a kutyáknál.

A granulomás agyvelő-, agyhártya- és gerincvelőgyulladás (meningoencephalomyelitis, GME) a központi idegrendszer nem gennyes eredetű gyulladásos megbetegedése, amely során úgynevezett granulomák alakulnak ki. Ezek az immunrendszer sejtjeinek golyószerű képződményei, melyek egyes esetekben lokalizálhatóak, máskor szétszórtan helyezkednek el.

Embernél és kutyáknál egyaránt kiválthat megbetegedést a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktériumtörzsek okozta fertőzés. Éppen ezért különösen nagy figyelmet kell fordítani a megelőzésre.

A Malassezia pachydermatis élesztőgomba egészséges kutyákban is megtalálható a bőrön, elsősorban a fül és a végbél környékén. Ha a bőr védekezőképessége valamilyen okból gyengül, a gomba gyors szaporodásnak indulhat.

A pajzsmirigy-alulműködés, azaz a hipotireózis a kutyák leggyakoribb endokrineredetű betegségei közé tartozik.

Húgykövesség során konkrementumok keletkeznek a kutya húgyutaiban. A kövek mérettől, alaktól függően átjuthatnak a húgyhólyagba, majd továbbhaladva részben vagy teljesen elzárhatják a húgycsövet, ami annak tágulatát és a későbbi vesekárosodást eredményezi.

Dilatációs cardiomyopathia (DCM) során a szív felső és alsó kamrája megnagyobbodik, ennek következtében pedig elvékonyodik a szívizomzat. A szív teljesítménye nagyon lecsökken, és bár képes vért pumpálni a tüdőbe és máshová a testbe, jóval csekélyebb hatékonysággal teszi, mint egészségesen.

A bartonellózist a Gram-negatív Bartonella henselae baktériumok okozzák, amelyek a kutyák mellett megbetegíthetik a macskákat és az embereket is. Embereknél a Bartonella-baktérium fertőzése macskakarmolási betegség néven is ismert.

Az úgynevezett koaguláció folyamata során a folyékony halmazállapotú vérből sűrű, zselészerű anyag keletkezik. Ezt az anyagot véralvadéknak, a sebgyógyulás során lejátszódó folyamatot pedig véralvadásnak nevezzük.