Kutya

Halitózis esetén a kutyák szájürege kellemetlen bűzt áraszt. A probléma hátterében számos elváltozás megbújhat kiváltó okként.

A száraz szem szindrómát (keratokonjunktivitisz sicca) a megfelelő mennyiségű könny hiánya jellemzi a szem felületén, illetve a szemhéjak szélén. Ennek eredményeként alakul ki a szaruhártya és a kötőhártya gyulladása, illetve súlyos kiszáradása.

A ritka, részleges vagy nehéz bélsárürítést, amelyet megelőzően kemény, száraz széklet képződik az állat emésztőrendszerében, székrekedésnek, avagy konstipációnak nevezik.

Egészséges kutyáknál általában két hónapos kor előtt leereszkednek a herék a herezacskókba, de féléves kornál egyik fajta esetében sem húzódik el ez tovább. Ha viszont az egyik vagy mindkét here visszamarad, úgy több területen is fellelhető lehet a testben.

Szinte minden háztartásban megtalálhatók különféle gyógyszerek, táplálékkiegészítők, amelyek az emberre nézve nem jelentenek veszélyt, kutyákban viszont súlyos állapotot idézhet elő alkalmazásuk. Ezek közé tartoznak az ibuprofén-hatóanyagú készítmények is.

A pajzsmirigy-alulműködés, azaz a hipotireózis a kutyák leggyakoribb endokrineredetű betegségei közé tartozik.

Embernél és kutyáknál egyaránt kiválthat megbetegedést a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktériumtörzsek okozta fertőzés. Éppen ezért különösen nagy figyelmet kell fordítani a megelőzésre.

Az úgynevezett koaguláció folyamata során a folyékony halmazállapotú vérből sűrű, zselészerű anyag keletkezik. Ezt az anyagot véralvadéknak, a sebgyógyulás során lejátszódó folyamatot pedig véralvadásnak nevezzük.

Dilatációs cardiomyopathia (DCM) során a szív felső és alsó kamrája megnagyobbodik, ennek következtében pedig elvékonyodik a szívizomzat. A szív teljesítménye nagyon lecsökken, és bár képes vért pumpálni a tüdőbe és máshová a testbe, jóval csekélyebb hatékonysággal teszi, mint egészségesen.

Veleszületett pulmonális sztenózis esetén a tüdőartériát a szív jobb kamrájával összekapcsoló billentyű szűkülete és elzáródása okoz problémát. Az elzáródás súlyosságától függően többféle tünet felléphet, súlyos esetekben akár pangásos szívelégtelenség is kialakulhat.

A fertőző májgyulladást a canine adenovirus (CAV-1) idézi elő, amely a felső légutakban okoz megbetegedést. A fertőzés bármely fajtát, illetve mindkét nemet érintheti, de megfigyelték, hogy leggyakrabban egyévesnél fiatalabb állatokban jelentkezik.

A bolhacsípés által előidézett allergiás dermatitisz az egyik leggyakoribb immunológiai eredetű betegség kutyáknál. Az allergiás reakciót a bolha nyálában található fehérjék váltják ki, amelyeket a rovar a vérszívás során juttat a gazdaállat szervezetébe.

Az emlőmirigyek jó- és rosszindulatú daganatai gyakoriak a nem ivartalanított nőstény kutyákban. Az ivartalanítás nagymértékben csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát, főleg, ha az első tüzelést megelőzően történik.

Gasztroözofageális reflux esetén a gyomor- vagy béltartalom visszajut a nyelőcsőbe, ami gyulladást idézhet elő. A probléma meglehetősen gyakori kutyák esetében is, és ugyan bármely életkorban előfordulhat, elsősorban mégis a fiatalabb állatok vannak veszélyben.

Kutyák esetén a 37,5 és 39,2 Celsius-fok közötti testhőmérséklet a normális. Amennyiben a testhő meghaladja a 39,7 fokot, lázról, avagy pirexiáról beszélünk.

A kullancsok számos betegséget idézhetnek elő kutyáknál. A kullancscsípés okozta bénulásért egy olyan erős toxin felelős, amely bizonyos nőstény kullancsok nyálán keresztül szabadul fel, ahonnan aztán bekerül a kutya vérébe.

Hipertermia során az állat valamilyen külső körülmény hatására nem tudja leadni a testhőjét, ezáltal testhőmérséklete meghaladja a normál értéket. A folyamat végeredményeként jelentkező hőguta, avagy más néven hőhalál végzetes következményekkel járhat.

Bár a D-vitamin a kutyák szervezete számára is rendkívül fontos, túladagolás esetén azonban komoly következményekkel kell számolni. Legrosszabb esetben az állat halálát okozhatja a mérgezés.

A szeptikus ízületi gyulladást az egyéb ízületi megbetegedésektől a mérgező anyagok jelenléte különbözteti meg: az ízületgyulladást okozó baktérium kimutatható az ízületi folyadékban. Leggyakrabban a 4-7 éves kankutyákban jelenik meg a fertőzés: a német juhászok, a dobermannok és a labrador retrieverek különösen érzékenyek rá.

Az egyre melegebb és hosszabb nappalok, az ébredő természet a kutya közérzetére, hormonrendszerére és testi-lelki aktivitására is serkentő hatással van. A természetben töltött önfeledt percek ugyanakkor veszélyeket is rejtenek. A sűrűsödő aljnövényzetben a kutyák szeme is könnyebben sérülhet.

A CPV vírus által okozott fertőzés során hányás, véres hasmenés, anorexia és súlycsökkenés figyelhető meg. Az esetek döntő részében kiskutyákat betegít meg, életkoruk a 6 hetestől 6 hónapos korig terjed. A kiskutyák korai vakcinázásával azonban a legtöbb esetben elkerülhető a megbetegedés.

Nemcsak a légzőrendszer, hanem a test egyéb részeinek megbetegedése során is jelentkezhetnek légzési nehézségek. A probléma fajtától, életkortól függetlenül érintheti a kutyákat, és rövid időn belül súlyos következményekkel járhat.

Az aszpirinnek, amely egy nem szteroid gyulladáscsökkentő hatású gyógyszer, léteznek véralvadásgátló, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatásai. Ugyanakkor esetenként erősen mérgező is lehet.

Az otitis media a középfülgyulladás latin neve, az otitis interna pedig a belső fül gyulladását jelzi: legtöbb esetben mindkettőt bakteriális fertőzés okozza. A hosszú fülű és szőrű fajták a legérzékenyebbek a betegségre.

A Lyme-kór az egyik leggyakoribb kullancsok által terjesztett betegség, ugyanakkor rendkívül ritkán, az esetek mintegy 5-10 százalékában okoz csak megbetegedést. A kórokozó a Borrelia burgdorferi nevű baktérium, amely a kullancs vérszívó tevékenysége során kerül a kutyába.

Hematuria (vérfestékvizelés) során vér kerül a kutyák vizeletébe. A folyamat hátterében legtöbbször valamilyen súlyos alapbetegség áll.

Ha kutyánk váratlanul elemeli a lakásban fellelhető kis plüssöket, sőt papucsainkat is begyűjti, és óvja, védelmezi ezeket, akkor gyanakodhatunk álvemhességre is.

A kutyák emésztőszervrendszerét rengeteg kórokozó betegítheti meg, melyek népes csoportját a férgek alkotják. Ezek kimutatása minden esetben mikroszkópos székletvizsgálattal történik. A legszélesebb körben elterjedtek az orsóférgek, a galandférgek, az ostorférgek és a kampósférgek.

A hepatoencephalopathia a központi idegrendszert érintő metabolikus rendellenesség, amely májbetegség következtében alakul ki. A hepatoencephalopathiát az ammónia felhalmozódása okozza a szervezetben, mivel a máj károsodása eredményeként nem képes feldolgozni azt.

A polineuropátia egy idegrendszeri rendellenesség, amely egyszerre több perifériás ideget érint. Ellentétben a központi idegrendszerrel, amely védett a csigolyák és a koponyacsont által, a perifériás idegek jobban ki vannak téve a testet érő behatásoknak, így jóval érzékenyebbek a fizikai sérülésekre és különféle toxikus károsodásokra.

Az Otodectes cynotis atka, amelyet gyakran fülatkának neveznek, gyakran okoz parazitafertőzést, amely nagyon sok kellemetlenséggel jár a kutyáknál.

A granulomás agyvelő-, agyhártya- és gerincvelőgyulladás (meningoencephalomyelitis, GME) a központi idegrendszer nem gennyes eredetű gyulladásos megbetegedése, amely során úgynevezett granulomák alakulnak ki. Ezek az immunrendszer sejtjeinek golyószerű képződményei, melyek egyes esetekben lokalizálhatóak, máskor szétszórtan helyezkednek el.

A Malassezia pachydermatis élesztőgomba egészséges kutyákban is megtalálható a bőrön, elsősorban a fül és a végbél környékén. Ha a bőr védekezőképessége valamilyen okból gyengül, a gomba gyors szaporodásnak indulhat.

Húgykövesség során konkrementumok keletkeznek a kutya húgyutaiban. A kövek mérettől, alaktól függően átjuthatnak a húgyhólyagba, majd továbbhaladva részben vagy teljesen elzárhatják a húgycsövet, ami annak tágulatát és a későbbi vesekárosodást eredményezi.

A bartonellózist a Gram-negatív Bartonella henselae baktériumok okozzák, amelyek a kutyák mellett megbetegíthetik a macskákat és az embereket is. Embereknél a Bartonella-baktérium fertőzése macskakarmolási betegség néven is ismert.