Petefészek-gyulladás tünetei és kezelése

A petefészek-gyulladás a petefészek és a petevezető együttes gyulladása. Tulajdonképpen a két szervnek jelenti olyan elváltozását, amelynél a körülöttük lévő kötőszövet gyulladt állapotba kerül. Két formája van: akut és krónikus.

Az akut gyulladás a szexuálisan aktív nők 5 százalékát érintheti egyszer élete során, míg a krónikus gyulladás előfordulása ezrelékekben mérhető. Előbbi inkább fiatalabb korban jelentkezik, részben a gyakoribb partnercserék és a kórokozók könnyebb feljutása miatt, míg utóbbi inkább idősebb korban alakul ki, illetve azoknál, akik spirált használnak.

Az akut petefészek-gyulladást leggyakrabban bakteriális fertőzés okozza. Rendszerint felszálló fertőzésről van szó, tehát a kismedencében lévő petefészekhez a hüvelyben lévő kórokozók jutnak fel a méhen és a petevezetőn át. A betegség ritkábban, de jelentkezhet felső légúti hurut maradványtüneteként: ilyenkor a kórokozó a nyirokkeringésen keresztül jut el a petefészekig.

A krónikus petefészek-gyulladás leggyakrabban méhen belüli fogamzásgátló eszköz, tehát spirál miatt alakul ki , de persze a gyulladás fellobbantó tényezője ez esetben is bakteriális fertőzés. Mellettük szóba kerülhetnek egysejtű kórokozók, úgynevezett protozoonok is. A szexuális úton terjedő betegségeknek, például a gonorrhoeának (kankó) nagyon gyakori szövődménye a kismedence- és így a petefészek-gyulladás. Ritkán, de állhat a hátterében daganat is.

Mivel az adott oldali petevezető és petefészek gyulladása az adott oldalt nyomásérzékennyé teszi, a diagnózis fölállítása részben a hagyományos nőgyógyászati vizsgálaton történik: ekkor az adott oldalon nyomásra fájdalom jelentkezik. Emellett az orvosok ultrahangos vizsgálatot is végeznek: ennek során idült gyulladásnál tályog képét is látják. Végezhetnek más képalkotó vizsgálatot, például CT-t is, ami ugyancsak láttatja a tályogot.

A petefészek-gyulladás akut formája hirtelen alakul ki, panaszai igen markánsak. Ez azt jelenti, hogy az érintett oldalon késszúrás-jellegű fájdalom jelentkezik, amihez láz, nagyon erős alhasi, szeméremtest felé sugárzó és deréktáji fájdalom társul.

Az idült, vagy más néven krónikus gyulladásra már az jellemző, hogy a fájdalom csak időnként jelentkezik, aztán elmúlik, tehát úgynevezett intermittáló. A fájdalom elsősorban nyomó vagy szúró jellegű, láz pedig nem kíséri. A későbbiekben ez a folyamat tályogképződéshez vezethet. Ez azt jelenti, hogy a petefészek és a petevezető körül folyadéktartalmú tömlő alakul ki. Ezt általában maga a kórokozó, illetve a fertőzés miatt odasereglő fehérvérsejtek alkotják.

A petefészek-gyulladás fő tünete a késszúrásszerű fájdalom

Az akut gyulladást elsősorban antibiotikummal kezelik, a gyógyszert általában 10-14 napig kell szedni. A krónikus változatnál a tályog feltárására is szükség van, ezt követően pedig 7 napig antibiotikumot is szedni kell. A tályog felnyitása műtéti beavatkozást jelent, ami a leggyakrabban laparoszkópiával , tehát hastükrözéssel történik, hasi metszést nem igényel. Az eszközzel a tályogot feltárják, megnyitják és kiürítik, becsövezik. A gyulladásos váladék ezzel a módszerrel távolítható el a műtét során. Az operációkor se a petevezető, sem a petefészek eltávolítsa nem javasolt, ez csak akkor lehet indokolt, ha fölmerül annak gyanúja, hogy a gyulladás hátterében daganat áll. Utóbbi nagyon ritka, de kizárni nem lehet.

Nagyon jók a gyógyulási esélyek, ha a betegséget időben felfedezik és a spirált eltávolítják, maradványtünetek csak elvétve jelentkeznek. Az egyszeri érintettség hajlamosító tényező, így akinek már volt valaha petefészek-gyulladása, az nagyobb eséllyel lehet újból érintett.

A megelőzést segíti a megfelelő higiénia, illetve az, ha a tünetek jelentkezésekor az érintettek idejekorán orvoshoz fordulnak, különösen akkor, ha méhen belüli fogamzásgátlási eszközt használnak.

A fel nem ismert eseteknél a petevezető tartósan roncsolódhat, ami meddőséget okozhat. A legvégső állapot a szepszis, tehát a vérmérgezés.

A spirált petefészek-gyulladásnál minden esetben kötelező eltávolítani, az antibiotikus kezelés csak ezt követheti.

A cikk elkészítéshez nyújtott segítséget köszönjük dr. Koiss Róbert PhD szülész-nőgyógyász és onkológus szakorvosnak.